Tanulmányi szerződés – a munkakörhöz szükséges képesítés megszerzésére

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanulsérelmes. Az Mt. 111. §-ának b) pontja megállapítja: nem köthető tanulmányiszerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.A kérdésben írt tényállás szerint nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 21.

Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...év között az afiatalkorú vállalhat munkát, aki általános iskolában, szakiskolában,középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat – decsak az iskolai szünet, így éppen a kérdésben szereplő nyári vakáció alatt. AzMt. 72. §-a úgy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 30.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. 3. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Önmagában tehát már amunkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 30.

Kollégiumi nevelőtanár – a besorolás kérdései

Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. a fizetési osztályokon belül egységesen tizennégyfizetési fokozatot állapít meg, amelyekbe a figyelembe vehető jogviszonybantöltött idő alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A törvény értelmében a -kérdés szempontjából – a fizetési fokozat megállapításakor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 30.

"Elhallgatás" – mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kétségtelen, mivel a most már felperesi pozícióban lévőmunkavállaló keresőképtelen állományban volt, formálisan a munkáltató rendesfelmondása az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint szabályozottfelmondási tilalomba ütközik. Ugyanakkor perdöntő, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 9.
1
…
66
67