Besorolás, képesítés, alapvizsga

Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...és államtudományok, valamint a jog elméleti és gyakorlatialapjainak elsajátítása. A két szak képzési tematikája hasonló, a főbbtanulmányi területek megegyeznek. A közigazgatási szak – egyetemi szintjéretekintettel – e területeken az ismeretek szélesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Tanulmányi idő túllépése a felkészülést akadályozó munkáltatói kötelezettségszegés miatt

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződés kérdésben idézett pontja akkorbiztosítja a munkáltató részére a szerződés felmondásának jogát, ha atanulmányi idő túllépése az Ön hibájából következik be. A tanulmányiszerződésre irányadó Mt. 113. § (1) bekezdése alapján elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Megváltozott munkaképességűek – a bértámogatás visszafizetése

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását több telephelyen is végzi nonprofit gazdasági társaságunk. A foglalkoztatás magas költségei, valamint a növekvő nyersanyag- és energiaárak miatt fontolgatjuk a munkavállalók egy részének leépítését. Eredményezheti ez a döntésünk azt, hogy a már kifizetett bértámogatást vissza kell térítenünk?
Részlet a válaszából: […] ...elősegítő bértámogatás (a továbbiakban:bértámogatás) a külön jogszabály szerint akkreditált munkáltató részére, azakkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepenmunkát végző megváltozott munkaképességű személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmény és díjazása

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és mellette főiskolán tanulok. A munkáltatómmal tanulmányi szerződést nem kötöttem, de megbeszéltük, hogy részt veszek a képzésben. Eddig nem is volt probléma, mindig elengedett a vizsgáimra, még szabadságot sem kellett kiírnom, de most arra hivatkozik, hogy sok a munka, és így nem enged el. Kérdésem, hogy jár-e nekem a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, és megillet-e erre az időre valamilyen díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg azokat az általánosmunkajogi szabályokat, amelyeket a köztisztviselők esetében is alkalmazni kell.Ilyen szabályok az Mt. tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezései, illetvea képzésben részt vevőket megillető munkaidő-kedvezmények. Az Mt. 115...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaidő-kedvezmény – ikrek után

Kérdés: Egyik munkavállalónknak ikrei születtek. Most kéri a munkaidő-kedvezményt, ami neki mint apának jár. Azonban szerinte 10 munkanap jár számára, mert ikrek után kétszeresen illeti meg a munkaidő-kedvezmény, hiszen a feladatok is megsokszorozódnak, szerintünk pedig csak 5 nap illeti meg. Kérdésünk, hogy hány nap szabadidőt kell számára biztosítanunk, és hogyan számoljuk a távolléti díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság több alkalommal kifejtette, hogy agyermek születése esetén az apának járó munkaidő-kedvezmény mértéke azeseményhez, és nem a megszületett gyermekek számához igazodik. Az Mt.-benmeghatározott távollétek időtartama meghatározott eseményhez, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Prémiumévek program megszűnésekor járó juttatás

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. §-a (8) bekezdése szerint "amennyiben aprogramban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásánakkifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – idenem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmény – mire vonatkozik a négy nap?

Kérdés: A tanulmányi szabadsággal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Egy honlapon közzétett információ, valamint az Mt. 115. §-a szerint a munkavállalót vizsgánként négy fizetés nélküli szabadnap illeti meg. A kérdésem: az említett négy nap vizsgákra vagy vizsgaidőszakokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányok támogatásával összefüggésben az Mt.-benmegállapított munkaidő-kedvezmény a munkavégzés alóli mentesülés körébetartozik. Az Mt. kötelezővé teszi a kedvezmény biztosítását, ha a munkavállalóiskolai rendszerű képzésben vesz részt, tehát, ha tanulói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Bírósági idézés – mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeken (pl. honvédelem) túl, a munkavégzésalóli mentesülés esetkörét gazdagítja a Pp. is. Míg a Pp.-ből levezethetően atanúzási kötelezettség egyértelműen állampolgári kötelezettségnek minősül(hiszen általános szabályként a tanú nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Diákszövetkezetnél végzett munka – beszámít-e a közszolgálati jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése határozza meg azokat afoglalkoztatási jogviszonyokat, amelyeket a köztisztviselő besorolásánálfigyelembe kell venni, illetve e rendelkezés határozza meg a beszámíthatóidőtartamok mértékét is. E rendelkezés szerint a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...működését kedvezőtlenül érintő intézkedésnek tekinthető. Hatehát a szakszervezet egyébként más, neki felróható magatartást nem tanúsított,akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, mivel úgy járt el, ahogy az azadott helyzetben általában elvárható [Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
53
54
55
58