665 talált állásfoglalás a tanú kifejezésre

Kérdés: 2006 óta egyéni vállalkozó vagyok, 2008 nyarától munkaviszonyban állok egy nemzetközi szállítmányozási céggel. Az egyéni vállalkozói igazolványomat nem adtam vissza, eseti jelleggel továbbra is szeretném folytatni az egyéni vállalkozói tevékenységemet. Folytathatom-e egyáltalán a munkaviszony mellett az egyéni vállalkozói tevékenységemet? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnem?

Kérdés: Határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyom 2009. március 31-én jár le. Korábban a munkáltatóm, akinél tanulmányaim befejezését követően dolgozom – előbb egy, majd két, azt követően ismét egy évre – folyamatosan meghosszabbította a jogviszonyomat, ám most úgy néz ki, hogy a jövőben nem tud tovább foglalkoztatni. Jogosult leszek-e végkielégítésre?

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?

Kérdés: Multinacionális cég egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részére hirdetett meg gyakornoki álláspályázatot. A pályázat egyik nyertese egy Magyarországon tanuló kanadai állampolgár. Kell-e a foglalkoztatónak munkavállalási engedélyt kérnie a tanulmányi célból Magyarországon tartózkodó kanadai egyetemista foglalkoztatásához? Van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy a kanadai hallgató milyen munkaidőben foglalkoztatható?

Kérdés: Egy munkatársammal a munkaidő után a gyárudvaron beszélgettünk. Kiderült, hogy éppen aznap délután megy focizni, s van nála egy labda is. Passzolgatni kezdtünk, de rosszul lőtte meg a labdát, és betörte az egyik irodai ablakot, és még eltalált egy számítógép-monitort is. A munkáltató mindkettőnkkel meg akarja fizettetni a kárt, de én nem akarok fizetni, mert nem én rúgtam be az ablakot.

Kérdés: Az Mt. 89. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mikor kell erre a meghallgatásra sort keríteni? Kell-e erről írásbeli feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készíteni?

Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?