Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosgondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartásttanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az ítélkezésigyakorlat alapján az utasítás megtagadása –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] ...egy eseti határozatát is, amely szerintha az Mt. hatálya alá eső munkáltatót a saját szabályzata kötelezte valamilyenmagatartás tanúsítására, de attól mégis eltér, a munkáltatónak kell bizonyítaniazt, hogy a szabályzatban foglaltakkal ellentétes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Egyszerűsített módon munkaviszonyt létesítő – jogosult-e Start kártyára?

Kérdés: Start kártyával jövő év januártól felvennénk egy pályakezdő fiatalt (25 éves). A fiatalember ezt megelőzően nem állt munkaviszonyban, csak szeptemberben és októberben egyszerűsített foglalkoztatottként végzett munkát. Jogosult-e a fiatal munkavállaló a Start kártya kiváltására, és a foglalkoztatója a kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...végzettséggel rendelkezik. APftv. 3. § (2) bekezdés b)-c) pontjai szerint az a személy jogosult Startkártya kiváltására, aki tanulmányait befejezte vagy megszakította, és atanulmányainak befejezését követően első ízben létesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Műszakpótlék – a jogosultság feltételei

Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...azon feltétele, mely szerint a munkavállalóknakidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva kell dolgozniuk.Betanulásként, csupán egy-egy hét munkavégzés a délutáni és az éjszakaiműszakban ugyanis semmiképpen nem meríti ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. az iskolai rendszerű képzésben (pl. a főiskolaiképzésben) részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít szabadidőt atanulmányok folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli felmondási okok

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges kötelezettségétszándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy– egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszonyfenntartását lehetetlenné teszi.Ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 96. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Próbavásárlás

Kérdés: Áruházunk ún. próbavásárlás segítségével kívánja ellenőrizni azt, hogy munkavállalóink betartják-e azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek megtiltják a dohányáruk és a szeszes italok fiatalkorúak számára történő értékesítését. A próbavásárlásokra egy külső céggel kötnénk szerződést. Milyen kötelezettségeket kell e körben betartanunk a munkavállalóinkkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíthetjük, hogy a munkáltatónak amunkaviszonyból fakadóan joga van arra, hogy a munkavállalóit ellenőrizze,illetve felettük felügyeletet gyakoroljon, azonban ennek során is tiszteletbenkell tartania a munkavállaló személyiségi jogait, és figyelemmel kell lennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

EU-kékkártya alapján ki foglalkoztatható Magyarországon?

Kérdés: A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai képesítés az EK irányelv 2. cikk g) pontja alapján az olyanképesítés, amely felsőfokú képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol, vagyettől eltérve – amennyiben azt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik -legalább ötéves, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...vagy figyelmetlenségből,s ezzel okoz kárt munkáltatójának.Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és engedélye nélkül,magáncélból tanúsított magatartásával okoz kárt, akkor nem lehetmunkaviszonyból eredő kötelezettség megszegéséről beszélni. A leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...van helye [Mt. 171. § (1)–(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve haerre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bek.]. ALegfelsőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
50
51
52
60