155 talált cikk a szabadidő kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?

Kérdés: Ha a munkavállaló a pihenőnapján végez munkát, de csak 20 percet, akkor ilyen esetben is egy teljes másik pihenőnapot kell kiadni részére?

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?

Kérdés: A munkaidőn kívüli elfoglaltságok (pl. meetingek, személyzeti gyűlések) esetén kötelezővé tehető-e a jelenlét (pl. pihenőnapon)? Szankcionálható-e a távolmaradás? Megtagadhatja-e a munkavállaló a jelenlétet abban az esetben, ha például reggel 6-kor kezdődik a meeting, de délután műszakban van 14 órától vagy este 22 órától?

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?

Kérdés: Az Egyesített Szociális Intézmény óvodai-iskolai szociális segítő tevékenységét végző szakdolgozók a járás területén működő oktatási-nevelési intézményekben végzik a jogszabályban előírt szakmai feladataikat. Az adott intézményekkel kötött megállapodási szerződésben foglaltak alapján fogadóórát és programokat szerveznek. A hét öt napjából egyet a Szociális Intézmény Család- és Gyermekjóléti Központjában töltenek, a hét többi négy napján a járás különböző településein dolgoznak. Saját személygépkocsi használata esetén milyen összegű költségtérítés illeti meg őket?

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkában a munkavállalónak a munkavégzésre milyen bérpótlékok járhatnak?