Munkanap-áthelyezési szabályok – év közben belépők esetében

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az SZMMrendelet általános szabály szerint csak a "normál", hétfőtől péntekig tartómunkarendben (ún. általános munkarendben) működő munkáltatóknál foglalkoztatottmunkavállalókra vonatkozik, ezért a kérdést feltevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknekvasárnapra kell esnie. Azt nem írja elő az Mt., hogy a két pihenőnap közül amásiknak szombatra kell-e esnie, sőt arra sem köteles a munkáltató, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Munkaközi szünet – több részletben?

Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a előírja, hogy amennyiben a beosztás szerintinapi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja,valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – amunkavégzés megszakításával – legalább húsz perc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Engedélyezett távollét munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Cégünk általános munkarendben üzemel, munkavállalóinkat egyhavi munkaidőkeretben és teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatjuk. Megállapodhatunk-e jogszerűen a munkavállalókkal arról, hogy az adott munkaidőkeretben – az engedélyezett távollétük miatt – le nem dolgozott munkaóráikat csak a következő munkaidőkeret alatt dolgozzák majd le?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nemminősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollétidejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Ha a munkáltatóegy adott munkaidőkeret alatt a munkavállaló számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a munkabérénfelül az Mt. 147. §-ában meghatározott bérpótlék és/vagy szabadidő, illetvepihenőnap (pihenőidő) illeti meg. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt -eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató a munkavállalókat hathavimunkaidőkeretben foglalkoztatja. Ha a munkavállaló a munkaidőkeret másodikfelében keresőképtelen beteg lesz, a munkaidőkeretből hátralévő idő elszámolásatekintetében az Mt. 118/A. § (5) bekezdése alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban: az Mt. 117/B. § (1) bekezdése úgy rendelkezik,hogy a teljes munkaidő mértéke napi 8, illetve heti 40 óra. A munkajogiszabályok nem határoznak meg havi munkaidőt. Ennek oka, hogy a hónapok eltérőszámú munkanapból állnak, például a naptári napok eltérő száma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Csapatépítő tréning a hétvégén

Kérdés: Csapatépítő tréninget szerveznék a munkahelyi kollektívának. Tavaly a hasonló rendezvényünkre meglehetősen kevesen jöttek el, ezért az idén szeretném kötelezővé tenni a jelenlétet. Okozhat-e problémát, ha két egymást követő hétvégén kerülne sor a programok megrendezésére?
Részlet a válaszából: […] Ha a tréningen kötelezővé tenné a részvételt, számolnia kellazzal, hogy mindazon munkavállalók számára, akiket általános munkarend szerinthétfőtől péntekig foglalkoztat, a hét további két napja heti pihenőidőnekminősül. A heti pihenőnap minden munkavállalót megillet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai alapjánrendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, amunkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá akészenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Készenlét vagy ügyelet a szabadság alatt?

Kérdés: Cégünk készenlétet, illetve ügyeletet rendelne el munkavállalói részére a karácsony és az újév közötti időszakban, mellyel egy időben a megmaradt szabadságot is ki szeretné adni. A szabadság alatt elrendelhető-e készenlét vagy ügyelet?
Részlet a válaszából: […] Szabadság alatt a munkavállaló nincs munkavégzésrekötelezve, ezzel ellentétben az Mt. 129. §-ban szabályozott ügyelet éskészenlét jogintézménye a munkavállaló számára rendelkezésre állásikötelezettséget jelent, bár tartamuk alatt tényleges munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
39
40
41
43