Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztásalapján munkát végző, órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti naponvégzett munkáért járó munkabérén felül – távolléti díja illeti meg [Mt. 149. §(1) bek. b) pont]. Tehát jogosult a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rendkívüli munkavégzés – mikor nem esik korlátozás alá?

Kérdés: Új munkaidő-szabályzatunkat szeptember 1-jétől tervezzük hatályba léptetni. Jelenleg a szakszervezetekkel egyeztetjük a tervezetet. Vita támadt a kereten felüli rendkívüli munkavégzés tekintetében. Szeretnénk belevenni a tervezetbe, hogy melyek azok a különleges körülmények, amelyek mellett nem kell betartani a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátokat. Idesorolnánk a sztrájkot is. Ezt a szakszervezetek vitatják, mivel szerintük a sztrájk semmi esetre sem sorolható be az elemi csapás (rendkívüli események) kategóriájába. Ebben a kérdésben kérem jogi állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapjául szolgáló törvényi szabály a következő: nemesik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés (bizonyos kivételekkel), ha arrabaleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testiépséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkáraképes állapotban megjelenni, és a munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszából: […]  A közös megegyezéssel történt munkaviszony-megszüntetésrőlszóló megállapodás megtámadható bármelyik fél részéről, ha a fél annakmegkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedéséta másik fél okozta, vagy azt felismerhette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj kiszámításának szabályait az Mt. 151/A. §-atartalmazza. E szerint ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni,részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeresbérpótléka(i) és a rendkívüli munkavégzés miatti ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkaközi szünet – több részletben is?

Kérdés: A ledolgozott 6 óra utáni 20 perc szünetet ki lehet-e adni több részletben is, vagy csak egyben? Pénztáros munkakörben dolgozó munkavállalóink az egyéb egészségügyi szünetekkel elhasználják ezt az időt.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a szerint, ha a beosztás szerinti napimunkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja, valamintminden további 3 óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzésmegszakításával – legalább 20 perc, legfeljebb 1 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatott munka- és pihenőideje

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül kell-e túlórát fizetni, és jár-e az alkalmi munkavállalónak szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-a határozza meg, hogy egyszerűsítettfoglalkoztatás – azaz mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, illetve alkalmimunka – esetén az Mt.-nek mely szabályait nem kell alkalmazni. Azegyszerűsített foglalkoztatás ugyanis egyfajta speciális munkaviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Készenlét – a bekapcsolt mobil?

Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A készenlét olyan, a munkaidőn kívüli időtartam, amely alatta munkavállaló köteles az általa választott, a munkavégzés helyére tekintettelelérhető helyen rendelkezésre állni, szükség esetén munkahelyére bemenni, ésmunkát végezni. A készenlét időtartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönzött munkavállalók esetében általános szabály, hogykizárólag a kölcsönvevőnél foglalkoztathatók, más munkáltatónál történőmunkavégzésre nem vehetők igénybe [Mt. 193/D. § (5) bek.]. A kölcsönzöttmunkavállalók tehát eleve csak akkor foglalkoztathatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatunk munkavállalókat. A munkaidőkeretben mikor kell elszámolni a rendkívüli munkavégzéssel; csak a keret végén, vagy a munkaidőkeret alatt havonta is?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástóleltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés,továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől amunkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
…
38
39
40
…
48