Munkanap-áthelyezés – a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
Részlet a válaszából: […] A 16/2008. SZMM rendelet 2. §-a határozza meg a 2009. évimunkaszüneti napok miatti munkarendváltozásokat. A 2. § b) pontja szerint a2009. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől valóeltéréssel járó – munkarend a következő: augusztus 29.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?

Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló számáranaptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapjánpedig legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.Megállapítható, hogy éves szinten körülbelül 180 órát (12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Éjszakai műszakpótlék számfejtése

Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?
Részlet a válaszából: […] Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívülimunkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óramunkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával -legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/C. § alapján, ha a munkáltatónál munkaviszonyravonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása rövidebbteljes munkaidőt állapított meg, az ily módon csökkentett munkaidő mértéke amunkáltató és a munkavállaló között kötött, írásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Munkaidő-átcsoportosítás – válság idejére

Kérdés: A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültünk. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében élni szeretnénk az Mt.-beli új munkaidő-átcsoportosítás lehetőségével. Kölcsönös megegyezéssel úgy kívánjuk a munkavállalóink munkaszerződését módosítani, hogy 2009 szeptemberétől az év végéig napi 5 óra legyen 8 óra helyett a rövidebb teljes munkaidejük. Amennyiben a gazdasági helyzetünk megengedi, az így nyert órákat hogyan oszthatjuk el jövő év januárjától? 2010-től felemelhetjük a munkaidő mértékét napi 12 órára, illetve heti 60 órára?
Részlet a válaszából: […] Ha 2009 szeptemberétől az év végéig a rövidebb teljesmunkaidő mértékét heti 25 órában kívánják megállapítani, úgy – heti 15 óramunkaidő-csökkenéssel számolva – a négy hónap alatt Önök – munkavállalónként -240 munkaórát "nyernek", amit az Mt. új 117/C. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § (5) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a túlmunka külön díjazásátáltalánosságban az indokolja, hogy elrendelése a munkavállalókra nézve – abeosztás szerinti munkaidőben végzett munkához képest – nagyobb megterhelésseljár. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóráért járó díjazás esedékessége

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bérpótlékok munkabérnek minősülnek,a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék kifizetésére és elszámolására amunkabér kifizetésére és elszámolására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 149. § (1)–(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogymunkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjasmunkavállalót – a havi munkabérén felül – a munkaszüneti napon végzett munkáértjáró munkabére illeti meg. A munkaszüneti napon rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – amunkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Kollektív szerződés legfeljebbéves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
40
41
42
45