479 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó művelődési központ egyhavi munkaidőkeretet alkalmaz a különböző rendezvényei miatt. Vannak rendezvényei szombaton vagy vasárnap, illetve munkaszüneti napon is (pl. augusztus 20.) A munkaidő beosztása átlagosan heti 40 óra. Az ilyen rendezvények alkalmával van, hogy 10–12 órát is dolgoznak a munkavállalók. Bérpótlékot nem fizet a munkáltató, az ellentételezést szabadnapként kapják meg a munkavállalók. Ebben az esetben a pihenőnapi és a munkaszüneti napi munkavégzésre tekintettel hány nap szabadnap jár? Erről szükséges-e írásbeli megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között? A munkavállalóknak a rendezvényekről tudomásuk van előzetesen. Hogyan célszerű a munkáltatói tájékoztatóban és a munkaköri leírásban tájékoztatni erről? Jogszerű-e, ha például a munkaszüneti napon (augusztus 20.) ledolgozott órákat szabadnapban kapják meg a munkavállalók, és nem bérpótlék számfejtésével? Hogyan kell vezetni a munkaidőkeretet, a munkavégzés miatt kapott szabadnap beszámítódik a havi ledolgozott munkaórák számába? Ha igen, a ténylegesen ledolgozott munkaórával vagy a szerződés szerinti napi munkaórával számolunk?

Kérdés: Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák beosztása hetente változik, így a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján 15%-os bérpótlék illeti meg őket. Megilleti-e helyettesítési díj a dolgozót, ha a műszakpótlékkal párhuzamosan helyettesíti is a kollégáját? Ezenfelül jár-e ugyanarra a napra túlórapótlék, ha a napi munkaideje meghaladja a 8 órát teljes munkaidős munkavégzés esetén? Például, ha a kisgyermeknevelő 8:00-tól 17:00-ig dolgozik, és szabadság miatt helyettesíti a másik kisgyermeknevelőt, jogosult-e a dolgozó egyszerre műszakpótlékra, helyettesítési díjra és rendkívüli munkaidőre járó díjazásra?

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: Egy cégnél négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak, alapvetően 5/2-es munkarendben folyik a termelés is. Az elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerben a túlóra rögzítésére kétféle módon van lehetőség. Az egyik módszerrel az ún. azonnal fizetős túlóra állítható be, ami a hónap végével kifizetésre is kerül, a másikkal pedig a munkaidő részeként az a típus, amit a keret folyamán „lepihentetnek”, ún. fizetett pihenőidővel kompenzálnak, vagy ha erre nincs mód, a keret végén túlóraként fizetik ki. Például beosztanak két szombatra 8-8 órás munkavégzést, és hét közben két napra további 4-4 órát. A keret végéig egyszer 8 órás fizetett pihenőidőt adnak ki. Ez „kiüt” egy darab 8 órás szombati műszakot, marad egy szombati 8 óra és két hétközi 4 óra. (A fizetett pihenőidő nem azt jelenti, hogy az elrendelt többletmunkára és erre a kompenzáló időre is történik kifizetés, tehát egyszeres marad a díjazás, de a program ezen a jelenlét jogcímen gyűjti fel ezt az időt). A keret zárásakor mint kereten felüli órákat úgy számolják el, hogy a 8 órás szombatra 100%-os, a hétközi összesen 8 órára pedig 50%-os túlórapótlékot fizetnek. Helyes ez a gyakorlat? A bizonytalanságot az okozza, hogy az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján csak 50% a kereten felüli munkavégzésre fizetendő bérpótlék. Vagy mivel a fenti példa alapján a keret átlagában nincs meg a heti két pihenőnap, ez indokolja a 100%-os pótlék fizetését?

Kérdés: Az önként vállalt túlóráról szóló megállapodást minden naptári évben újra kell kötni a munkavállalókkal, vagy elegendő azt egyszer megkötni, és addig érvényben marad, amíg a munkavállaló azt az adott naptári év végére nem mondja fel?

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott köznevelési dolgozó gépjárművezetőként dolgozik (két műszakban, 5/2-ben). Rendes munkaideje pénteken 6:00-tól 14:00-ig tart. Utána gyerekeket visz versenyre. Péntek este érkeznek a szállásra, majd szombaton elviszi a gyerekeket a versenyre, majd visszahozza a szállásra. Vasárnap a szállásról a versenyre mennek, majd hazajönnek. Ebben az esetben a gépjárművezetőt milyen juttatások illetik meg? Az egész útra rendkívüli munkaidőt kell a részére kifizetni (péntek 14:00-től vasárnap hazaérkezésig)? Vagy csak akkorra illeti meg a túlóra, amikor a gépjárművet ténylegesen vezeti? Ha ez az eset áll fenn, akkor milyen juttatás jár részére arra az időre, amikor nem vezet?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?

Kérdés: Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?