Semmisség – két nyolcórás munkaviszony azonos munkáltatóval

Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A zöldterület-kezelő munkakört a kérdésben foglaltak szerint a munkavállaló a felek között már eleve fennálló mezőőri feladatra kötött munkaszerződés mellett teljesítené oly módon, hogy mindkét munkaviszonyban teljes napi munkaidőben – napi nyolc-nyolc órában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztatás munkaidő-beosztásról

Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót – egyebek mellett – a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka

Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 109. § (1) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján ezt meghaladóan naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Munkaközi szünet a rendkívüli munkaidőben

Kérdés: Ügyfelünk rendkívüli munkát rendelt el, a beosztáson felül. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. A beosztás szerinti munkaidő 6-tól 14:30-ig tartott volna, 30 perc szünettel. A munkaidőt meghosszabbították 17:00-ig, a munkaközi szünet +15 perc. Mennyi túlórát kell a cégnek fizetnie a beosztáson felüli munkáért? 2,5 órát vagy 2,25 órát?
Részlet a válaszából: […] Munkaidőnek minősül a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama; ugyanakkor nem munkaidő – egyebek mellett – a munkaközi szünet, kivéve, ha készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Kisgyermekes szülő – a munkarend és a munkaidő módosítása

Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a gyermeket nevelő munkavállalók (elsősorban az édesanya) számára a gyermek hároméves koráig biztosít többletvédelmet a munkaidő-beosztása kapcsán. Ez magában foglalja a rendkívüli munkaidő, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és az éjszakai munka elrendelésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Napi után heti pihenőidő beosztása

Kérdés: A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében számíthat-e szankcióra a munkáltató a napi és heti pihenőidő beosztása vonatkozásában, ha általános munkarendben pénteki napon 16 órakor fejezik be a munkavállalók a munkát, illetve szombat és vasárnap pihenőnap? Van az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatban még folyamatban jogértelmezési kérdés, vagy ez rendezi a fent felvázolt esetet? 2023. január 1. napját megelőző időszak vonatkozásában még lehet számítani szankcióra?
Részlet a válaszából: […] A 12/2020. (VI. 22.) AB határozat kimondta, hogy napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat, amiből következik, hogy a napi pihenőidő és a heti pihenőnap (heti pihenőidő) egy időben nem adható ki. Erre az AB határozatra „válaszul” az Mt. 2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Beosztás szerinti munkaidő módosítása

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Helyettesítési díjra való jogosultság közalkalmazottnak

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény esetében helyettesítési díj adható-e a közalkalmazott részére abban az esetben, ha azonos munkakörben dolgozó kollégát helyettesít a szabadsága vagy a keresőképtelen állományának ideje alatt? Kaphat-e helyettesítési díjat, ha a munkakör megnevezése azonos, de a munkaköri leírásban eltérő az ellátandó feladat?
Részlet a válaszából: […] Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Napi pihenőidő beosztása a heti pihenőidő előtt

Kérdés: Általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a heti két pihenőnap szombat és vasárnap. A munkavállalók zöme pénteken délután 16 óráig dolgozik. Ezt követően hétfő reggel 7.30-kor kezdenek. Felmerül-e ilyen esetben, hogy a pénteki munkavégzést követően nincs meg a napi pihenőidő, különös tekintettel a 12/2020. (VI. 22.) AB határozatra és az Európai Unió Bírósága C-477/21. számú, MÁV-Start-ügyben hozott ítéletére? Amennyiben nem megfelelő a napi pihenőidő és a heti pihenőnapok fent vázolt kiadása, a munkáltató részéről mi lenne a helyes eljárás a korábbi időszaki pihenőkkel kapcsolatban? Kell-e visszamenőlegesen elszámolnia a munkavállalók felé?
Részlet a válaszából: […] A 12/2020. (VI. 22.) AB határozat kimondta, hogy napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat, amiből következik, hogy a napi pihenőidő és a heti pihenőnap (heti pihenőidő) egy időben nem adható ki. Erre az AB határozatra válaszul, az Mt. 2023. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Ügyfelünk irodai alkalmazottai általános munkarendben, hétfőtől péntekig dolgoznak, munkaidőkeretben. A cégen belül a termeléstámogató területen dolgoznak, ezért néha megtörténik, hogy a pihenőnapjukra (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkaidőt rendelnek el nekik. Ez a legutóbbi alkalommal úgy sikerült, hogy bementek vasárnap dolgozni, aztán dolgoztak hétfőtől péntekig, majd szombatra is behívták őket. Mi történik ilyenkor a pihenőidővel/pihenőnappal? Hogyan tud – ha egyáltalán tud – teljesülni a jogszabályban előírt két pihenőnap vagy a 48 órás heti pihenőidő? Mi történik, ha teljesít egy nyolcórás műszakot szombaton vagy vasárnap, kell-e máshol kiadni a pihenőnapot, pihenőidőt? Berendelhető-e hétvégén az irodai munkavállaló jelen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Általános munkarend az, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 105. § (1) bek.]. A heti pihenőnapon teljesített munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
47