Helyettesítési díjra való jogosultság közalkalmazottnak

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény esetében helyettesítési díj adható-e a közalkalmazott részére abban az esetben, ha azonos munkakörben dolgozó kollégát helyettesít a szabadsága vagy a keresőképtelen állományának ideje alatt? Kaphat-e helyettesítési díjat, ha a munkakör megnevezése azonos, de a munkaköri leírásban eltérő az ellátandó feladat?
Részlet a válaszából: […] Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Napi pihenőidő beosztása a heti pihenőidő előtt

Kérdés: Általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a heti két pihenőnap szombat és vasárnap. A munkavállalók zöme pénteken délután 16 óráig dolgozik. Ezt követően hétfő reggel 7.30-kor kezdenek. Felmerül-e ilyen esetben, hogy a pénteki munkavégzést követően nincs meg a napi pihenőidő, különös tekintettel a 12/2020. (VI. 22.) AB határozatra és az Európai Unió Bírósága C-477/21. számú, MÁV-Start-ügyben hozott ítéletére? Amennyiben nem megfelelő a napi pihenőidő és a heti pihenőnapok fent vázolt kiadása, a munkáltató részéről mi lenne a helyes eljárás a korábbi időszaki pihenőkkel kapcsolatban? Kell-e visszamenőlegesen elszámolnia a munkavállalók felé?
Részlet a válaszából: […] A 12/2020. (VI. 22.) AB határozat kimondta, hogy napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat, amiből következik, hogy a napi pihenőidő és a heti pihenőnap (heti pihenőidő) egy időben nem adható ki. Erre az AB határozatra válaszul, az Mt. 2023. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Ügyfelünk irodai alkalmazottai általános munkarendben, hétfőtől péntekig dolgoznak, munkaidőkeretben. A cégen belül a termeléstámogató területen dolgoznak, ezért néha megtörténik, hogy a pihenőnapjukra (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkaidőt rendelnek el nekik. Ez a legutóbbi alkalommal úgy sikerült, hogy bementek vasárnap dolgozni, aztán dolgoztak hétfőtől péntekig, majd szombatra is behívták őket. Mi történik ilyenkor a pihenőidővel/pihenőnappal? Hogyan tud – ha egyáltalán tud – teljesülni a jogszabályban előírt két pihenőnap vagy a 48 órás heti pihenőidő? Mi történik, ha teljesít egy nyolcórás műszakot szombaton vagy vasárnap, kell-e máshol kiadni a pihenőnapot, pihenőidőt? Berendelhető-e hétvégén az irodai munkavállaló jelen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Általános munkarend az, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 105. § (1) bek.]. A heti pihenőnapon teljesített munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkavégzés – munkanap-áthelyezéssel érintett héten

Kérdés: Egy 5/2-es munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében heti hány órát lehet dolgozni 2025. 04. 28. és 05. 04. között, azzal, hogy 05. 02. pihenőnap volt? Illetve a munkanap-áthelyezéssel érintett másik héten (2025. 05. 12. – 05. 18.)? Lehet a „hosszú héten” több mint 48 órát dolgozni, például hétköznap még 4-4 óra túlórát elrendelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti munkanap-áthelyezés azt jelenti, hogy egy miniszteri rendelet az általános (5/2-es) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok miatt megváltoztatja. 2025-ben ez egyebek mellett azt jelenti, hogy május 2., péntek pihenőnap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Bérpótlékok vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén

Kérdés: Hétfőtől péntekig, 8 órától 16 óra 30 percig dolgozó irodai munkavállalók a vasárnapi pihenőnapjukon – a termelés támogatása miatt – bejöttek dolgozni. Jár erre a rendkívüli munkaidőre vasárnapi pótlék nekik (a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő miatt járó 100%-os bérpótlék vagy 50% bérpótlék + 1 szabadnap mellett)?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapra rendes munkaidő a munkavállaló számára csak korlátozottan, az Mt. 101. §-ban megállapított esetekben osztható be. A kérdésben írtakból az tűnik ki, hogy a törvényi feltételek közül egyik sem lenne megállapítható, azaz a munkavállaló rendes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó lebetegszik, és máshogy nem lehet ellátni a lakókat? Akár 17 órára is? Vagy 12 óránál semmiképp nem lehet több órára beosztani, és ha 17 órát dolgozna, akkor az 5 órára járna-e neki túlórapótlék?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát [Mt. 107. § a) pont] is bele kell számítani [Mt. 99. § (2) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
Kapcsolódó címkék:    

Véradás – a kieső munkaidő és a díjazás

Kérdés: A véradáson való részvételért egynapi távolléti díjat fizetünk. Helyesen járunk-e el, ha az adott hónapra kötelező munkanapok számának megfelelő munkavégzés esetén a mellette kifizetett egy nap véradást már nem számítjuk be a munkanapokba, nem növeli a teljesített órák számát, nem fizetünk túlóradíjazást a plusz egy nap miatt? Úgy vesszük, hogy a véradást a pihenőnapján teljesítette, de ennek ellenére távolléti díjat fizetünk rá. Vagy abban az esetben, ha távolléti díjat fizetünk a véradás napjára, akkor már beszámít a teljesített napokba, illetve túlmunkája lesz az adott hónapban a dolgozónak, és túlórapótlékot kell fizetnünk? A véradás napjával teljesíteni lehet az adott hónapra kötelező munkanapok számát?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt a munkáltató köteles beosztani [Mt. 97. § (1) bek.]; a munkavállaló pedig mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – egyebek mellett – a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra [Mt. 55. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Munkaszüneti napi pótlék – ünnepi ebéd

Kérdés: Az étteremben március 15-én dolgoztak a munkavállalók. Ebben az esetben kötelező a 100%-os túlórapótlék, vagy nem, mert alapesetben is munkát végeznének a munkavállalók?
Részlet a válaszából: […] Március 15. munkaszüneti nap [Mt. 102. § (1) bek.]. A munkavállaló a munkaszüneti napon akkor végezhet munkát, ha a törvény azt lehetővé teszi. Az éttermi tevékenység tipikusan rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek minősül, így az e tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Rendkívüli munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Ha egy fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatással kerül alkalmazásra egy munkavállaló napi 10 órára, a napi nyolc óra utáni két órára már túlórapótlékot is kell számolni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban az Mt. egyes szabályait nem kell alkalmazni [Mt. 203. §]. Ugyanakkor e körből a napi munkaidőre, illetve a rendkívüli munkaidőre és annak díjazására (pótlékára) vonatkozó szabályok nincsenek kizárva. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Munkaidőkeret rövidítése – a „vég” új dátuma

Kérdés: Társaságnál alkalmazott többhavi munkaidőkeret időtartamát kívánják rövidíteni kevesebb havi időtartamra. Le kell-e zárni a munkaidőkeretet azzal a nappal, és el kell-e számolni a dolgozókkal, amikortól a rövidebb munkaidőkeretet alkalmazza a munkáltató, azaz amikor tájékoztatja a dolgozókat, hogy a munkaidőkeret végének mi lesz az új dátuma? Vagy elég tájékoztatni a munkaidőkeret végének új dátumáról, és megadni a rövidített munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét, és majd a rövidített munkaidőkeret végén kell elszámolni a feleknek?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret alkalmazásáról a munkáltató egyoldalúan dönthet [Mt. 93. § (1) bek.], amelynek leghosszabb időtartamát határozza meg a törvény. Így bármely munkáltató alkalmazhat legfeljebb négyhavi munkaidőkeretet, speciális munkarendekben a legmagasabb időtartam hathavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
47