Önként vállalt túlmunka-megállapodás időbeli hatálya

Kérdés: Az önként vállalt túlóráról szóló megállapodást minden naptári évben újra kell kötni a munkavállalókkal, vagy elegendő azt egyszer megkötni, és addig érvényben marad, amíg a munkavállaló azt az adott naptári év végére nem mondja fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján az évi 250 óra rendkívüli munkaidőn felül naptári évenként legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunka rendelhető el. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Munkaidő beosztása hétvégére

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti munkarend szabályos lehet, feltéve, hogy a munkáltató nemcsak a heti 40 órás munkaidőmértéket tartja tiszteletben, de azt is, hogy a munkavállalót minden héten megilleti heti két pihenőnap, vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő, azzal, hogy ezek egyenlőtlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Gépjárművezető hétvégi munkaideje

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott köznevelési dolgozó gépjárművezetőként dolgozik (két műszakban, 5/2-ben). Rendes munkaideje pénteken 6:00-tól 14:00-ig tart. Utána gyerekeket visz versenyre. Péntek este érkeznek a szállásra, majd szombaton elviszi a gyerekeket a versenyre, majd visszahozza a szállásra. Vasárnap a szállásról a versenyre mennek, majd hazajönnek. Ebben az esetben a gépjárművezetőt milyen juttatások illetik meg? Az egész útra rendkívüli munkaidőt kell a részére kifizetni (péntek 14:00-től vasárnap hazaérkezésig)? Vagy csak akkorra illeti meg a túlóra, amikor a gépjárművet ténylegesen vezeti? Ha ez az eset áll fenn, akkor milyen juttatás jár részére arra az időre, amikor nem vezet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján a munkavállaló a hétvégi utazás előtt már teljesítette a rendes munkaidejét, tehát a szombat–vasárnap alatt teljesített munkavégzés biztosan rendkívüli munkaidő lesz [Mt. 107. §]. Munkaidőként azonban csak az az időszak vehető figyelembe, amikor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Munkaidő elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben foglaltakkal szemben, ezen munkarendhez munkaidőkeretnek kellene kapcsolódnia, hiszen a közalkalmazott kinevezés szerinti napi munkaideje (8 óra) eltér az egy adott napra beosztott munkaidő mennyiségétől (12 óra) [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. Az egyenlőtlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Rendkívüli munkaidő ellentételezése személyi illetményre való jogosultság esetén

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. A személyi illetmény természetét tekintve tehát egyösszegű illetmény, melyhez további illetménypótlék, például idegennyelv-tudási pótlék, éjszakai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Utazási idő készenlét esetén

Kérdés: Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Nemcsak a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Rendkívüli munkaidő havária esetén

Kérdés: Haváriahelyzetre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy az Mt. szerint milyen speciális szabályok érvényesek a rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésekor általános munkarendben dolgozók (egyhavi munkaidőkeretes) és hathavi munkaidőkeretes dolgozók esetében? Havária esetén is figyelni kell a pihenőidő betartására? A munkaidő a napi 12 órát, illetve a heti 48 órát meghaladhatja? Különbséget kell tenni a munkaidőkeretes dolgozók esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében [Mt. 108. § (2) bek.]. Ilyen esetben tehát figyelmen kívül lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Munkaidőn kívüli munkavégzés – elszámolás és díjazás

Kérdés: Tanyagondnoki munkakörben dolgozó közalkalmazott munkaidőn kívüli munkavégzést is folytat a városunkban (pl. buszvezetői szolgáltatást nyújt rendezvények esetén). Ezen óraszámokat milyen jogcímen számolhatjuk el neki havonta, túlóraként? Ez rendkívüli munkaidőre járó bérpótléknak számít? Valamint 2026. január 1-jétől jár-e neki 15%-os kiegészítő bérpótlék ezen rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék után? A 257/2000. Korm. rendelet 15. §-a (6h) bekezdésének d) pontja alapján – a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és a 15/C. § szerinti pótlékra jogosult közalkalmazott kivételével – az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékok után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg.
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazottat a tanyagondnoki munkakörben történő munkavégzés esetén – egyebek mellett – az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékok után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg [257/2000. Korm. rendelet 15. § (6h) bek. d) pont]. Amennyiben a közalkalmazott a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Utazás és rendelkezésre állás – az idő minősítése és díjazása

Kérdés: I. Az ország egész területén, naponta változó helyszínen, bolti leltározással foglalkozó munkavállalók utazási ideje munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár az utazással töltött időre? A munkáltató céges busszal viszi a cég székhelyéről a munkavállalókat a munkavégzés helyszínére, és oda is érkeznek meg a munka befejezése után. A kezdési és befejezési időpontok nagyon változóak, függ az adott bolt elhelyezkedéstől, de az eltelt idő akár 14-16 óra is lehet.
II. Amíg a munkavállalók a leltározást végzik, a sofőr szálláson pihen. Ténylegesen neki ez az idő készenlétnek minősül, vagy tényleges munkavégzés és munkabér illeti meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] I. Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. A kérdés szerinti esetben azonban az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Munkaidőkeret – a rugalmas munkaidő-gazdálkodás határai

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.
Részlet az állásfoglalásából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, valamint a munkaidőkereten felüli munkaidő is [Mt. 107. a)–b) pont]. A munkáltató jogosult legfeljebb 4 havi (16 heti) munkaidőkeretet bármely munkavállalónak elrendelni [Mt. 94. § (1) bek.]. A munkaidőkeret kezdő és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.
1
2
3
…
49