195 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?

Kérdés: Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában?

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?

Kérdés: Hivatalunkban a folyamatos átszervezések, és személyügyi mozgások következtében megnövekedett munkateher miatt sajnos előfordult olyan, hogy egy-egy köztisztviselő kinevezési okiratának aláírására és az eskütételre a munkába állást követő 3-4. héten került sor. Utóbb egyikük bírósághoz fordult, és többek között arra is hivatkozik, hogy jogellenesen foglalkoztattunk. Mi lesz ennek ránk nézve a jogkövetkezménye?

Kérdés: A nálunk működő egyik szakszervezet benyújtotta az alapszabályát, amelyben az szerepel, hogy a szakszervezet munkáltatóknál működő, képviseletet ellátó szervezeti egységei jogi személyek. Ezt hogyan kell érteni? A szervezeti egység ilyenkor önálló szakszervezet? Kit kell érteni ebben az esetben az Mt. szerinti "közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven"?

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?

Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?

Kérdés: A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?

Kérdés: Indiai munkavállalókat alkalmaznánk éjjel-nappali élelmiszerüzletünkbe. Tudomásunk szerint az ilyen kiskereskedelmi vegyes üzletben eladóként dolgozó személyeknek nem kell szakképzettséggel rendelkezniük. A munkaügyi központ mégis erre hivatkozva utasította el az engedély iránti kérelmet, pedig az érintett személyek érettségi bizonyítványát és annak a hiteles magyar fordítását becsatoltuk. Jogszerű volt-e munkaügyi központ határozata?

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?