199 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?

Kérdés: A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?

Kérdés: Indiai munkavállalókat alkalmaznánk éjjel-nappali élelmiszerüzletünkbe. Tudomásunk szerint az ilyen kiskereskedelmi vegyes üzletben eladóként dolgozó személyeknek nem kell szakképzettséggel rendelkezniük. A munkaügyi központ mégis erre hivatkozva utasította el az engedély iránti kérelmet, pedig az érintett személyek érettségi bizonyítványát és annak a hiteles magyar fordítását becsatoltuk. Jogszerű volt-e munkaügyi központ határozata?

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?

Kérdés: Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?

Kérdés: Költöztetéssel foglalkozó cégünk több külföldi munkavállalót is alkalmaz. A munkavállalási engedély lejárta után továbbra is szeretnénk foglalkoztatni a munkavállalókat, ismételten be kell-e nyújtanunk az engedély iránti kérelmet? Ha igen, meddig nyújthatjuk be a kérelmet?

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?

Kérdés: Egy köztisztviselő kolléganőnk bemutatta a nyelvvizsga-bizonyítványát, melyben az szerepel, hogy középfokú "B" típusú szóbeli vizsgát tett angol nyelvből. Már korábbról is van nyelvvizsga-bizonyítványa, szintén angol nyelvből, mely "B" típusú középfokú írásbeli vizsgáról került kiállításra. Kollégánk kéri, hogy a nyelvpótlékát a középfokú "C" típusú vizsga szerint állapítsuk meg. Szerintünk kérelme megalapozatlan, mi szerkesztőségük véleménye?

Kérdés: 2009 januárjában a cégem 300 000 Ft-ot utalt a számlámra bónusz címén. Azt mondták, hamarosan küldik az erről szóló papírt. Most, 8 hónap után kaptam egy papírt visszadátumozva, hogy bónuszként átutalják nekem ezt az összeget, cserébe én vállalom azt, hogy ha 12 hónapon belül felmondok, ezt az összeget vissza kell fizetnem, illetve az utolsó fizetésemből levonják. Mit tehetek ebben a helyzetben?