199 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: 2010-ben keresetet nyújtottam be a bíróságra, mert 2010. október 26-án a kormánytisztviselői jogviszonyomat indokolás nélkül megszüntették. Rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlásra hivatkoztam. A per még jelenleg is folyamatban van. Eddig meghallgatták a főnökeimet tanúként. Én is tudnék olyan személyt hozni, aki az állításaimat alátámasztja, de nem tudom, hogy mekkora a tanúk szerepe a munkaügyi perekben. Önök szerint milyen esélyeim vannak?

Kérdés: A nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelmet ki indítja el, hogyan, és milyen okmányok kellenek hozzá?

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?

Kérdés: 41 év szolgálati idővel rendelkezem, kormánytisztviselői jogviszonyom felmentéssel való megszüntetését kértem 2011. május 4-én, arra való hivatkozással, hogy megillet a nőknek 40 éves szolgálati idővel járó nyugdíj. A hivatalnál 1996-tól dolgoztam. Felmentési kérelmem az igazgató személyesen vette át, hozzájárult, és – a két hónap felmondási idő leteltével – 2011. július 5-én meg is szűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. Miután nyugdíjba mentem, kértem a 40 év után járó jubileumi jutalmam kifizetését (1999-ben a 25, 2004-ben a 30 és 2009-ben a 35 éves jubileumi jutalmamat egyébként megkaptam), de elutasították. Indoklásuk: a 2011. április 2-től 2011. május 30-ig hatályos kormánytisztviselői törvény 23. §-ának (6) bekezdése szerint az a kormánytisztviselő, akinek a Ktjv. 8. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján szűnik meg a jogviszonya, nem jogosult jubileumi jutalomra. A felmentési okiratom szerint a jogviszonyom a Ktjv. 8. § (3) bekezdése alapján szűnt meg. Én azonban a 2011. január 1-jei törvényre hivatkozással kértem a jogviszonyom megszüntetését, miszerint az a nő, aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, kérheti a nyugdíjazását. Mivel az a szabály, amelyre hivatkozással szüntették meg a jogviszonyomat, annak megszűnésekor, 2011. július 5-én már hatályon kívül volt, úgy gondolom, tévedtek. Milyen jogszabályra hivatkozással kérhetem a 40 év után járó jubileumi jutalmat?

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?

Kérdés: Egyik dolgozónknak több tartozása van. Ez összetevődik banki kölcsönökből, közműtartozásokból. Két banktól is kaptunk szinte egyszerre értesítést a hiteltartozásáról, amelyben kérik, hogy a munkabére 33%-át vonjuk le a dolgozótól emiatt, aki írásban hozzájárult ehhez, így az elsőként érkezett (2010. 03. 05.) banknak 33%-ot vontunk (1. letiltás), míg a másodikként érkezett banknak (2010. 03. 26.) az 50%-ból fennmaradt 17%-ot vontuk le (2. letiltás). Idővel érkezett egy végrehajtói letiltás közműtartozás miatt (2011. 08. 16.), amelynek levonását nem tudtuk megkezdeni (3. letiltás). Pár hónap múlva érkezett egy szintén végrehajtói letiltás arról a banki tartozásról, amelyet másodikként már vontunk (2011. 10. 06., 4. letiltás). Ennek a tartozáslevonásnak a megszüntetését a bank kérte tőlünk írásban (2011. 10. 24.), utalva arra, hogy a végrehajtó által kiállított letiltást vegyük ezentúl figyelembe. A végrehajtói iroda szerint a második (negyedik) levonást/letiltást fel kell függesztenem, és a harmadikként érkezett közműtartozás végrehajtói letiltását kell vonnom. A végrehajtói letiltás "előnyt" élvez a dolgozó által adott levonási hozzájárulással szemben minden esetben, vagy nem? A negyedikként érkezett letiltás, amely a 2. tartozás végrehajtói okiratba foglalt része, másodikként érkezettként sorolandó be vagy negyedikként? Sorrendben a letiltásokat, levonási hozzájárulásokat hogyan kezeljem?

Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvé­tele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?

Kérdés: Dolgozóm bírósági végrehajtótól letiltást kapott. A végrehajtó a letiltásban elsődlegesen a saját munkadíját és költségátalányát, valamint általános költségátalányát kéri levonni és átutalni a saját számlájára, továbbá a végrehajtást kérő részére járó összegből 10%-ot kér átutalni behajtási jutalék címen. A behajtási jutalék mértékéről a bírósági végzés nem rendelkezik, ez a végrehajtó és a végrehajtást kérő közötti jogviszony része. Munkabérből levonni csak bírósági végzéssel lehet. Köteles vagyok-e kérését teljesíteni a saját részére járó átutalások tekintetében?

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?