Közalkalmazotti vagy munkaviszonyban – mozgástér a díjazásban

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő intézmény nevéből arra következtünk, hogy a művelődési központ, könyvtár és konyha megnevezésű munkáltató minden bizonnyal a Módtv.-ben meghatározott kulturális közfeladatot ellátó önkormányzati fenntartású intézmény. 2020. november 1-jén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Házasságkötés – összeférhetőség és összeférhetetlenség önkormányzati portfólióban

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok értelmében nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő (jegyző) ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezetői poszt betöltése – a pályáztatás kérdései

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja: igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, kivéve az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmény igazgatóját. Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Főigazgató-helyettes és a tagintézmény-vezető – egy személyben

Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] Arra nézve, hogy halmozhatók-e a (magasabb) vezetői megbízások, egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak lehet-e egyszerre több vezetői megbízása is, nincs kifejezett tiltó szabály. Az, hogy a tagintézmény élére kötelező egyszemélyi felelős vezetőt állítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség – önkormányzati portfólióban

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Vnytv. 1. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a Vnytv. 3. §-ban felsorolt feladatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Munkáltatói jogkörgyakorlás – az ügyvezetői hatáskör korlátozása

Kérdés: Az alapító az állami tulajdonú gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatában a munkáltatói jogok gyakorlását az ügyvezető-helyettesre teljeskörűen átruházta az általa irányított szakterület munkavállalói tekintetében. Korlátozható-e ilyen módon az ügyvezető munkáltatói jogköre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, a munkáltatói joggyakorlás rendjét pedig – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)–(2) bek.]. Ebből következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony keretében ellátott munkakörök esetén, tartós bentlakást nyújtó szociális intézményben (idősek otthona, nem integrált intézmény, összesen negyvenfős foglalkoztatotti létszám mellett) az intézményvezetőn kívül kinek kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, és milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] A Vnyt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a Vnyt. 3. §-ában felsorolt feladatot lát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Munkáltatói jogkörgyakorlás – intézményvezető hiányában

Kérdés: Szociális intézményünkben az intézményvezető megbízatása megszűnt, az új vezető megbízatásáig az általános intézményvezető-helyettes látja el a vezetői feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) szerint. Az intézményvezető-helyettes felett a munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja, ám intézményvezető hiányában az új vezető megbízásáig ezt ki gyakorolhatja? A Mötv. szerint a képviselő-testület, illetve a polgármester az intézményvezető felett gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az SzMSz szerint az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a másik (szakmai) intézményvezető-helyettes jár el.
Részlet a válaszából: […] A szociális intézményre a Kjt. szabályait kell alkalmazni. Az Mt. – a Kjt. tekintetében is irányadó – 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg [Kjt. 2. § (3) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Iskolaigazgató – tanár egy másik iskolában

Kérdés: Alapítványi iskola igazgatója vállalhat-e másik alapítványi iskolában tanári állást?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi (magán-) fenntartású nevelési-oktatási intézmények igazgatói a Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állnak. A rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Púétv. 74. §-a tartalmazza. Az (5) bekezdés igazgatók esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Lemondott főigazgató – a helyettesítés megoldása

Kérdés: Többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde) főigazgatója lemondott a vezetői megbízásáról. A lemondási idő 90 nap (2025. július 1. – 2025. szeptember 30.), eddig a főigazgatói feladatokat köteles ellátni. Tekintettel arra, hogy az intézményben van SzMSz szerinti főigazgató-helyettes, megbízható-e határozott, egyévi időtartamra az intézmény vezetésével? A köznevelési törvény szerint erre – véleményem szerint – a fenntartónak joga van, és a főigazgató-helyettes ezt köteles elfogadni. A főigazgató lemondását a képviselő-testület fogja tárgyalni. A képviselő-testület pályázatot fog kiírni a főigazgatói poszt betöltésére, azonban azt célszerű a 2026/2027-es tanévtől alkalmazni. Az óvodapedagógusok körében a július–augusztus hónap az, amikor valaki esetlegesen más munkáltatónál vállal állást. Amennyiben kiírja a pályázatot a képviselő-testület, és szeptember 1-jei kezdéssel alkalmaz új főigazgatót, ehhez dupla finanszírozást kell hozzárendelni, mert a régi főigazgatónak szeptember 30-ával szűnik meg a főigazgatói megbízása? A volt főigazgatót besorolása szerinti óvodapedagógusként köteles a fenntartó továbbfoglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 5. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására ideiglenes igazgatói, főigazgatói megbízás adható, kivételesen, pályázati eljárás lefolytatása nélkül, legfeljebb egy évre, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
…
5