Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy amennyiben a munkavállaló elhunyt, nincs szükség a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetésére, mivel ilyenkor a munkaviszony automatikusan – külön jognyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül – megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Örökös személye – ha vitatott

Kérdés: Sajnálatos módon egyik munkavállalónk nemrég váratlanul elhunyt. A jogszabályoknak megfelelően szerettük volna kiadni a munkaviszony megszűnésekor őt, illetve már az örökösét megillető járandóságokat, azonban megtudtuk, hogy az elhunyt munkavállaló végrendeletét meg akarják támadni, ezért álláspontunk szerint vitás az örökös személye. Cégünk azonban nem akar további késedelembe esni. Hogyan járunk el jogszerűen, ha nem tudjuk, hogy ki lesz végül az örökös?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló halálával, minden továbbiintézkedés nélkül a halál időpontjában megszűnik [Mt. 86. § a) pont]. Amunkaviszony megszűnése esetén az általános szabályok szerint az utolsómunkában töltött napon a munkáltatónak el kell számolnia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] Az MK 95. szerint a felmondási indok valóságánakkövetelménye [Mt. 89. § (2) bek.] azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelőmunkáltatói indokolás eleve nem fogadható el. Eszerint azon indokolás, amelyiknem felel meg a tényszerűség követelményének, nem tekinthető valósnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő

Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének átmenetiellehetetlenülésére tartalmaz szabályokat az Mt. 150. § (2) bekezdése.Eszerint, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetbenátmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.