4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.

Kérdés: Fennáll-e a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ha a munkáltató 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot engedélyez számára?

Kérdés: A munkaidő nálunk hivatalosan 9-től 5-ig tart, azonban elvárás a kollégákkal szemben, hogy legkésőbb háromnegyed 9-kor beérjenek az épületbe, és ne a munkaidőben kezdjék összekészíteni a reggelijüket, főleg ne 9 után kapcsolják be a számítógépeiket. A kollégák ösztönzése érdekében egy új intézkedést tervezünk bevezetni, amelynek a lényege, hogy a portaszolgálatot teljesítő kolléga minden reggel felírná azon munkatársak nevét, akik az elvárás szerinti érkezési időt nem tartják be, és ezt a listát utána elektronikusan is körbeküldenénk a munkatársak között, illetőleg kifüggesztenénk a bejáratnál. Egy-két listán történő szereplés után nyilván elszégyellné magát minden érintett. Kérdésünk, hogy megvalósíthatjuk-e ezt az elképzelést anélkül, hogy az jogszabályi előírásba ütközne?

Kérdés: Próbaidő alatt szüntettük meg egyik munkavállalónk munkaviszonyát. E dokumentumban fenntartottuk a munkaszerződésben korábban kikötött versenytilalmi korlátozást, vállalva, hogy 18 havi bért 9 részletben (2 havonta) megfizetünk azért, hogy a munkavállaló 3 éven át ne dolgozzon olyan "más társaságnál, amely akár Magyarországon, akár Magyarország területén kívül a munkáltatóval konkurens tevékenységet folytat". A munkavállaló most egy összegben történő kifizetéshez ragaszkodik, mivel – szerinte – egyébként sem arányos a háromévi elhelyezkedési korlátozás a másfél évi bér megfizetésével. Szerintünk viszont a részletfizetést nem tiltja a Munka Törvénykönyve, és nem értünk egyet azzal az állítással sem, hogy a kikötött ellenérték aránytalan lenne.

Kérdés: Beteg lettem, főnököm a betegségem idejére visszakéri a céges eszközöket, mint telefon, banki hozzáférés és bankkártya (nevemre szóló céges), pénztári elszámolás (pénztárkönyv és kassza) – menjek be és adjam le. Közben fenyeget, ha ellenőrzést kapnak, rám terheli a büntetést, valamint olyan jegyzőkönyvet készített, hogy megtagadtam a bankkártya átadását. Kötelezhet erre?