4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?

Kérdés: Munkaügyi jogvitát kezdeményezett velünk szemben az egyik alkalmazottunk, akit a munkaszerződése szerinti munkakör mellett 2008 óta az eredeti munkakörébe tartozó feladatok lecsökkenése miatt felkértünk, hogy vegyen részt egy másik munkakör ellátásában (ami kb. a munkaideje 30%-át tette ki). A felkérést örömmel el is fogadta, ám írásban mindezt nem rögzítettük. A 2011. év eleji átszervezés során teljes mértékben megszűnt a munkavállaló szerződése szerinti munkaköre, ezért – e tényre alapítva – rendes felmondást közöltük vele. A munkavállaló azzal a kéréssel fordult bírósághoz, hogy kerüljön megállapításra a jogviszonya jogellenes megszüntetése, mivel az átszervezés nem érintette azt a feladatkört, amit ő ténylegesen 2008 óta ellátott. Álláspontunk szerint ennek ellenére mi jogszerűen szüntettük meg a jogviszonyát, mert 2008-ban nem a munkakörét módosítottuk, hanem gyakorlatilag átirányítottuk, csak nem teljesen szabályszerűen. Önök szerint előfordulhat olyan bírósági döntés, amely szerint a 2008 óta ellátott feladatok a munkavállaló munkaköre részévé váltak írásbeli munkaszerződés-módosítás nélkül?!

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?

Kérdés: Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy iskolaszövetkezetünk tagjai vasárnaponként egy moziban beengedőként, büfésként vagy pénztárosként dolgozzanak rendszeresen?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég nevében írok. Néhány kölcsönzött munkavállalót tavaly január 1-jétől kölcsönöztünk ki egy kölcsönvevőhöz, és a szerződésünk alapján neki kellett kiadni a munkavállalóknak a szabadságot. Idén március 25-tel a kölcsönvevő megszüntette a munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a munkavállalók jelentős részének a tavalyi szabadsága sem lett kiadva, és sokuknak több szabadsága van még, mint amennyit március 31-ig ki lehet adni; így a tavalyi szabadságok egy részét bizonyosan április 1-jét követően fogjuk majd mi kiadni. Mit tegyünk ilyen esetben, mire lehet hivatkozni egy munkaügyi ellenőrzés során? Talán mondanom sem kell, hogy sem nekünk, sem a kölcsönvevőnek nincs kollektív szerződése.

Kérdés: Az üzemi tanács részére a működésük támogatásához az üzemi megállapodás alapján a munkáltató egy autót, illetve egy bizonyos futásteljesítményig költségtérítést biztosít. Hogyan lehet ezt megtenni? Az autót el kell adni az üzemi tanácsnak, vagy valamilyen (polgári jogi) használati megállapodást, például bérleti szerződést kell kötni az üzemi tanáccsal?

Kérdés: Községünk főállású polgármesterét a tavaly októberi önkormányzati választáson újra megválasztották. Mi a teendő a polgármester előző ciklusról megmaradt, ki nem vett szabadságával? Az a helyes eljárás, ha a szabadságot pénzben megváltjuk, vagy pedig egyszerűen csak hozzászámítjuk a 2010 októberétől megállapított szabadnapokhoz? A gyakorlat sajnos nem egységes ezen a területen.

Kérdés: Mivel gyermekem állandó otthoni gondozásra szorul, tízéves koráig gyermekgondozási segélyben részesülök. Jelenleg azt fontolgatom, hogy visszatérek a munkahelyemre dolgozni, mivel gyermekem állapota átmenetileg javult. Ha később – még a gyermekem tízéves kora előtt – ismételten úgy döntök, hogy a munkavégzés helyett őt kívánom gondozni, visszatérhetek-e fizetés nélküli szabadságra? Ha igen, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyomat rendes felmondással ez időszak alatt?

Kérdés: Cégünknél munkáltatói rendes felmondással megszüntettük az egyik "védett korban" lévő munkavállalónk munkaviszonyát. Végkielégítést nem fizettünk részére, mert alig több mint egy évig állt fenn a munkaviszonya. A munkavállaló felszólított bennünket, hogy fizessünk ki részére háromhavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést, mert őt a "védett korra" tekintettel a törvény alapján ez megilleti. Véleményünk szerint azonban erre nem jogosult, így nem tettünk eleget a felszólításnak. Helyesen jártunk-e el a munkavállalóval szemben, vagy valóban megilleti őt a végkielégítés?

Kérdés: Sok olyan részlegünk van, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlása miatt üzemi tanácsi választás esetén önálló üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat kellene választani. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a központi üzemi tanácsba 13-nál több helyi üzemi tanács (illetve üzemi megbízott) delegálhatna tagot. Meg lehet emelni a központi üzemi tanács taglétszámát ilyen esetben?