4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.

Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?

Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását helyközi autóbuszjárattal oldja meg, amit a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján 86%-ban megtérítünk. Mivel bejárása több átszállással történik, ezért munkavállalónk a jövőben úgy szeretne munkába járni, hogy egy nagyobb településre személygépkocsival utazna be, majd azt követően helyközi buszjárattal folytatná utazását. Fizethetjük számára a 9 Ft/km benzinköltséget, majd a 86%-os helyközi autóbuszjáratot? A rendelet meglátásunk szerint nem mondja ki egyértelműen, hogy ne lehetne egyidejűleg kétféle költségfajtát téríteni, azonban az ellenkezőjét sem tartalmazza.

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.

Kérdés: Cégünk egy felszámolás alatt álló cég egyik részlegét át kívánja venni a nyár folyamán a munkavállalók nélkül. Úgy tudjuk, hogy ha felszámolás alatt van a cég, akkor az üzem átadása nem minősül munkáltatói jogutódlásnak. Viszont úgy értesültünk, hogy 2013. augusztus 1-jétől változik az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben júliusban nem zárult le az ügylet, akkor kénytelenek vagyunk átvenni a munkavállalókat is?

Kérdés: A dolgozók teljesítményalapú bért kapnak. Előfordul azonban, hogy egy-egy dolgozó az általa teljesített darabszámmal nem éri el a minimálbért. Ilyenkor kötelező-e minden esetben a minimálbérre kiegészíteni a bérüket? Szerintünk nem, hiszen ezzel nem serkentjük őket nagyobb teljesítményre, és a többet teljesítőkkel szemben is etikátlan lenne mindez. A munkaszerződésben hogyan szabályozzuk az eltérő teljesítményhez kapcsolódó alapbért?

Kérdés: Egyik dolgozónkat munkahelyi baleset érte, ezért 3 hónapig betegállományban volt. A kérdésem, hogy ilyen esetben is kell csökkenteni az éves szabadságnapokat?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak úgy, hogy szombaton és vasárnap nincs nálunk munkavégzés. Szeretnénk részmunkaidős munkavállalókat felvenni napi hatórás munkaidőben. Kérdésem, hogy a részmunkaidős munkavállalót beoszthatom-e úgy, hogy egy héten három napot dolgozik napi tíz órában, a maradék két napon pedig egyáltalán nem dolgozik? Ebben az esetben milyen munkaszerződést kell kötnöm vele, mit kell írnom a tájékoztatójába? A heti két nap, amikor nem dolgozik, minek minősül: pihenőnapnak vagy szabadnapnak? Foglalkoztathatom-e így őket a leírtak szerint akkor is, ha az azonos munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállalóknak az általános munkarend szerint kell dolgozni?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?