711 cikk rendezése:
21. cikk / 711 Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt
Kérdés: A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató 8 órától 10 óráig, ennek van bármilyen akadálya? Ebben az esetben a 11 órás napi pihenőidő nem sérülne amiatt, hogy az a heti pihenőidővel együtt telik? Tehát péntek 16 órától péntek 24 óráig csak 8 óra telik el, így egybefüggően napi pihenőidő jogcímen 3 óra még fennmarad, azonban a szombat 0 órától már heti pihenőnap jogcímen pihen a munkavállaló egészen vasárnap 24 óráig.
22. cikk / 711 Szabadságkiadás készenléttel érintett napon
Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
23. cikk / 711 Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján
Kérdés: Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?
24. cikk / 711 Azonos felek – két jogviszonyban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
25. cikk / 711 Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben
Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
26. cikk / 711 Átfedési időre járó díjazás
Kérdés: Óvodapedagógusok esetében egy csoportban dolgozó intézményegység-vezető részére fizethető-e átfedési időre járó többlettanítási díj?
27. cikk / 711 Költségtérítés munkába járáshoz és hazautazáshoz
Kérdés: Pedagógus munkavállaló lakóhelye „A”, tartózkodási helye „B”, munkahelye „C” településen van. Hétfőtől péntekig saját gépjárművel történő napi munkába járást szeretne igénybe venni „B” és „C”, valamint hétvégén saját gépjárművel történő hazautazást „A” és „C” település között. Ki kell részére mindkét költségtérítést fizetnünk?
28. cikk / 711 Munkaszüneti nap díjazása készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.
29. cikk / 711 Kötetlen munkarend köztisztviselőknek
Kérdés: Önkormányzatunknál a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők esetében a munkaidő-beosztás az általános munkarendnek megfelelően napi nyolc óra munkaidőben történik. A Kttv. 91. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait, és azt az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Ez alapján az Mt. 96. §-ában foglaltak – a kötetlen munkarend szabályai – alkalmazhatóak-e? A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként vagy általánosságban is megállapíthat-e ez alapján kötetlen munkarendet a köztisztviselőkre vagy egyes munkakörökre tekintettel?
30. cikk / 711 Bérkifizetés havibér esetén munkaidőkeretben
Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?
