Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órás munkaidőben, éves munkaidőkeretben foglalkoztatott, beosztás alapján 24 órás szolgálatban teljesítő fegyveres biztonsági őr esetében, ha munkaszüneti napon nincs beosztva munkavégzésre, a napi 12 órát a munkaidőkeretben teljesített óraként figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Munkaidőkeret bevezetése – fontos részletek

Kérdés: A bérköltségek optimalizálása és a hatékonyabb munkaszervezés érdekében három- vagy négyhavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni. A cél, hogy a hétvégi munkavégzés a keret részévé váljon (szabadnapok hétközi kiadásával), ugyanakkor a nem önkormányzati (külsős) rendezvények esetén továbbra is fennmaradjon a túlóra-elszámolás lehetősége. A Kjt. hatálya alatti munkáltatónál milyen utasítás szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, mely tájékoztató kell? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a három- vagy négyhavi keretnek a mi esetünkben? Hogyan kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást, és jogszerűen közölni a munkaidő-beosztást, figyelemmel a hétvégi pótlékok és a pihenőnapok kiadásának szabályaira?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges a feleknek megállapodást kötnie [Mt. 93. § (1) bek.]. Legfeljebb négyhavi keretet bármely munkáltató alkalmazhat, speciális munkarendekben a legmagasabb időtartam hathavi lehet, míg ennél hosszabb – akár hároméves – kerethez már kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Szabadságkiadás közigazgatási munkavállaló részmunkaidős munkaviszonyában

Kérdés: Önkormányzatnál munkaviszonyban (Mt. alá tartozó, heti 8 órás, kötetlen munkaidőben dolgozó) személy esetén, aki a Kttv. alá tartozó heti 40 órás köztisztviselői jogviszonya mellett, illetve aki a Kjt. alá tartozó heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett dolgozik, hogyan kell értelmezni és kiadni a szabadságot? A munkaideje csakis a főállású jogviszonyából adódó munkaidejét követően kezdődhet (16 óra után, figyelve a napi munkaidők közötti pihenőidőre). Mivel kötetlen munkaidőben dolgozik, így heti szinten naponta akár 1–4 órát is dolgozik, vagy nem dolgozik 1-2 napot. Az 1 munkanapnyi szabadságot 1,6 órának kell figyelembe venni, és így kiadni a szabadságnapokat, a hét többi napján pedig annyi órát dolgozik, hogy meglegyen a heti 8 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend esetén a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása, hanem saját magának osztja be a munkaidejét [Mt. 96. § (2)–(3) bek.]. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni [Mt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Rendkívüli munkaidő havária esetén

Kérdés: Haváriahelyzetre vonatkozóan szeretném megkérdezni, hogy az Mt. szerint milyen speciális szabályok érvényesek a rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésekor általános munkarendben dolgozók (egyhavi munkaidőkeretes) és hathavi munkaidőkeretes dolgozók esetében? Havária esetén is figyelni kell a pihenőidő betartására? A munkaidő a napi 12 órát, illetve a heti 48 órát meghaladhatja? Különbséget kell tenni a munkaidőkeretes dolgozók esetében?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőidőket, de csak a szabálynak megfelelő rendkívüli helyzetekben, közvetlen és súlyos veszély esetén. Ezt a rendelkezést minden munkarendben alkalmazni kell, nincs tehát jelentősége, hogy a munkavállaló általános munkarendben vagy munkaidőkeretben dolgozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Eltérő munkarend, eltérő munkakör

Kérdés: A munkáltatónál hatályos kollektív szerződés szabályozza a különböző munkakörökhöz tartozó munkarendet. A munkáltatónál előfordul, hogy egy olyan irodai dolgozó, aki a kollektív szerződés szerint 8-tól 16 óráig dolgozik, néha olyan munkakört lát el (vendéglátóit), amire már a megszakítás nélküli munkarend vonatkozik a kollektív szerződés szerint. Hogyan lehet ezt a két munkarendet összeegyeztetni, ha a munkavállaló beosztása szerint rá a 8-tól 16 óráig tartó munkarend vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (átirányításról) van szó [Mt. 53. §]. Ebben az esetben a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó [Mt. 96. § (4) bek.]. A törvény ugyan a „munkavégzés helyéről” rendelkezik, de álláspontunk szerint ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Egyenlőtlenség a munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egyik ügyfelünknél van olyan részleg, amely rendeltetésénél fogva egymástól igen távoli (12 óra) időzónákban lévő más szervezeti egységeket is kiszolgál. Az egység munkavállalói egy hétig folyamatosan dolgoznak, utána pedig egy hétig folyamatosan készenlétben vannak. Milyen munkarendben lenne a legideálisabb ezeknek a munkavállalóknak, a kötetlen munkarendet leszámítva?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint csak speciális munkarendekben foglalkoztatott munkavállaló esetén lehetséges, hogy a munkáltató egy hétre egyetlen pihenőnapot (illetve egybefüggő 24 órás heti pihenőidőt) se osszon be. Idetartozik a megszakítás nélküli, a több műszakos és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Ölelkező műszak a bölcsődében

Kérdés: A bölcsőde mint intézmény 6:30-tól 17:50-ig tart nyitva (benne 20 perc munkaközi szünettel). Így a dolgozók napi munkaideje meghaladja a napi 8 órát, ez a feltétel teljesül a jogszabály alapján. 5 kisgyermeknevelő és 1 dajka dolgozik, heti váltásban, így a kezdő időpontok hetente térnek el a következők szerint (a vezető osztja be a dolgozók között, ki mikor megy): 1. időpont: 6:30–14:50, 2. időpont: 7:30–15:50, 3. időpont: 8:30–16:50, 4. időpont: 9:30–17:50. A beosztás szerinti napi munkaidejük ugyan rendszeresen változik, tehát ez a feltétel is teljesül. Az Mt. 141. § (2) bekezdése alapján rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában változik. Ami jelen esetben teljesül is, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez a feltétel véleményem szerint nem teljesül, hiszen a legkorábbi kezdés 6:30, a legkésőbbi pedig 9:30, így nem telik el csak 3 óra. Ezek alapján, ugye, jól gondolom, hogy nem jár a bérpótlék a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...váltva végzik azonos tevékenységüket [Szoc-tv. 94/L. § (6) bek.]. Ez a megfogalmazás nagyjából az 1992. évi Mt. több műszakos munkarend fogalmára épül, illetve az annak alapján járó műszakpótlékot emelte vissza a szociális ágazatba. Az erre a szabályra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Fiatal munkavállaló heti pihenőnapjai

Kérdés: Megszakítás nélküli, folytonos munkarendben, munkaidőkeretben üzemelő társaság vagyunk. Fiatal munkavállalók esetében a pihenőnapoknak kötelező hétvégére esniük? Amennyiben nem, úgy a pihenőnapokat külön napra is ki lehet adni (pl. szerda és péntek)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap vagy legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg [Mt. 105. § (1) bek.,106. § (1) bek.]. Fiatal munkavállalók esetén, azaz akik még nem töltötték be a 18. életévüket [Mt. 294. § (1) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – a tartam arányosítása

Kérdés: Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló részmunkaidő keretében (napi munkaideje 4 óra) kerül foglalkoztatásra, hogyan kell a jogszabályban meghatározott arányosítást elvégezni? Az ilyen munkavállaló számára órában kifejezve 176 óra lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma? Beosztás szerinti munkanapokban kifejezve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma 22 beosztás szerinti munkanap lesz, vagy pedig marad a 44 beosztás szerinti munkanap? (Az utóbbi értelmezés analógiájaként szolgálhat az, hogy részmunkaidő esetén a szabadságnapok száma sem változik az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat megillető szabadságnapok számához képest.)
Részlet a válaszából: […] ...számítás alapjához használt időegységet (óra és/vagy nap) alapul véve történik meg az arányosítás, figyelemmel arra, hogy általános munkarend esetén mennyi napban/órában lehetne foglalkoztatni munkaszerződéstől eltérően a munkavállalót. Ennek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával

Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a munkavállaló által beosztható és a munkáltató által előírt munkaidőben is ugyanazt a feladatot kell ellátni, ezt kötetlen munkarendnek nem lehet tekinteni [Mt. 96. § (2) bek.]. Ezért a munkaidő-beosztás általános szabályait kell rá alkalmazni. Eszerint, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
1
2
3
76