Szabadságra járó távolléti díj

Kérdés: 52 nap szabadság pénzbeli megváltása esetén mennyit fizetnek ki? Minimálbérre voltam bejelentve.
Részlet a válaszából: […] ...rendes szabadság idejére távolléti díj jár [Mt. 151. § (2)bek. e) pont]. Ha a rendes szabadság pénzbeli megváltására kerül sor, amunkáltató a megváltott szabadságnapokra járó távolléti díjat köteleskifizetni. Ennek konkrét mértékét a kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Feketemunkások miatti felmondás

Kérdés: Felmondhat-e nekem a munkáltató? Nálunk rendszeres a feketemunka, a feketén alkalmazott munkások hibája miatt engem tesz felelőssé a munkaadó. Nekem semmilyen jogköröm nincs a feketemunkásokkal szemben!
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató felmondhat, kérdés, hogy felmondása jogszerű-e;ha a felmondással nem ért egyet, a munkavállaló annak kézbesítésétől számított30 napon belül fordulhat bírósághoz [Mt. 202. § (1) bekezdés b) pont]. Abíróság az iratok és a munkavállalói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Felmondás az üzemi tanács elnökének

Kérdés: Az üzemi tanács elnökének – aki nyugdíjas – munkaviszonyát rendes felmondással meg lehet-e szüntetni? Mik ennek az előfeltételei?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj mellett dolgozó munkavállalók munkaviszonyátáltalában indokolás nélkül szüntetheti meg rendes felmondással a munkáltató[Mt. 89. § (6) bekezdés]. Jelen esetben azonban, mivel a munkavállaló egyben azüzemi tanács elnöke is, alkalmazni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő – szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető – szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen széles körű értelmezése nagyvalószínűséggel már nem alkalmazható. Visszatérve a hatályos szabályozáshoz:célszerű, ha a munkáltató a pótszabadságra való jogosultság megállapításaérdekében arra nézve kér a munkavállalótól nyilatkozatot, hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Korhatár előtti ellátásra való jogosultság

Kérdés: Intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazottunk 2011. december 27-én kelt levelében arról tájékoztatott, hogy 2012. május 21-én betölti 60. életévét, és erre tekintettel öregségi nyugdíjba kíván vonulni. A levelében foglaltak szerint lemondással szeretné megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és azzal a kérelemmel fordult munkáltatójához, hogy tekintsen el a lemondási idő letöltésétől. Kérdésem arra irányul, hogy a fentiek alapján jogosult lesz-e a közalkalmazott az elő­re­hozott öregségi nyugdíj helyetti korhatár előtti ellátásra 2012. május 21-e után, ha a lemondását a munkáltató elfogadja?
Részlet a válaszából: […] ...bármikor megszüntetheti ahatározatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát [Kjt. 28. § (1) bek.], alemondás azonban nem függ a munkáltató elfogadó nyilatkozatától. Ez azt jelentitehát, hogy ha a lemondás közlésére egyszer már sor került, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Próbaidő alatti kioktatás a jogorvoslati lehetőségekről

Kérdés: Próbaidő alatti munkáltatói felmondásba kötelező-e beleírni a jogorvoslatra vonatkozó kioktatás tényét?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, haaz ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben ajogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni [Mt.6. § (3) bek.]. A munkaviszony a próbaidő alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
Kapcsolódó címkék:    

Délután dolgozó munkavállaló délutáni műszakpótléka

Kérdés: Délután háromtól este kilencig dolgozom mint takarító. Kérdésem, hogy erre az időszakra jár-e nekem a délutáni műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...műszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelésiideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonostevékenységüket [Mt. 117. § (1) bek. e) pont]. A több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Felmentésre tekintettel kapott juttatások visszafizetése

Kérdés: Létszámleépítésre hivatkozva 36 éves közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntették. Munkaügyi bírósághoz fordultam rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Ha visszahelyeznek az állásomba, megtarthatom-e a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagkeresetemet? Milyen követeléseim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem illeti meg, azokat vissza kellfizetnie, hiszen a jogviszony végül nem kerül megszüntetésre.Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató aközalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, mivel amegszüntetés a rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Gazdasági vezető megbízása

Kérdés: Önkormányzati irányítású, önállóan működő és gazdálkodó közművelődési költségvetési szerv 20 éve dolgozó gazdasági vezetőjének a vezetői megbízását a munkáltató, az önkormányzat vagy a költségvetési szerv vezetője adja ki?
Részlet a válaszából: […] ...így van). Amagasabb vezető megbízásához akkor is szükséges a fenntartó egyetértése, haegyébként nem a fenntartó jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására. Ez alólcsak a közgyűjteményi, közművelődési intézmény főosztályvezetőjének megbízása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...az el­évülésszempontjából önállónak kell tekinteni, vagyis amelyek esetében a munkavállalókülön-külön érvényesítheti igényét a munkáltatóval szemben. Ez azt is jelenti, hogyaz igényérvényesítések egymástól függetlenek. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
1
362
363
364
465