4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.

Kérdés: 41 év szolgálati idővel rendelkezem, kormánytisztviselői jogviszonyom felmentéssel való megszüntetését kértem 2011. május 4-én, arra való hivatkozással, hogy megillet a nőknek 40 éves szolgálati idővel járó nyugdíj. A hivatalnál 1996-tól dolgoztam. Felmentési kérelmem az igazgató személyesen vette át, hozzájárult, és – a két hónap felmondási idő leteltével – 2011. július 5-én meg is szűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. Miután nyugdíjba mentem, kértem a 40 év után járó jubileumi jutalmam kifizetését (1999-ben a 25, 2004-ben a 30 és 2009-ben a 35 éves jubileumi jutalmamat egyébként megkaptam), de elutasították. Indoklásuk: a 2011. április 2-től 2011. május 30-ig hatályos kormánytisztviselői törvény 23. §-ának (6) bekezdése szerint az a kormánytisztviselő, akinek a Ktjv. 8. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján szűnik meg a jogviszonya, nem jogosult jubileumi jutalomra. A felmentési okiratom szerint a jogviszonyom a Ktjv. 8. § (3) bekezdése alapján szűnt meg. Én azonban a 2011. január 1-jei törvényre hivatkozással kértem a jogviszonyom megszüntetését, miszerint az a nő, aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, kérheti a nyugdíjazását. Mivel az a szabály, amelyre hivatkozással szüntették meg a jogviszonyomat, annak megszűnésekor, 2011. július 5-én már hatályon kívül volt, úgy gondolom, tévedtek. Milyen jogszabályra hivatkozással kérhetem a 40 év után járó jubileumi jutalmat?

Kérdés: Külföldi munkavállalás miatt fél év fizetés nélküli szabadságot kértem a munkáltatómtól. Vállalhatok-e munkát Magyarországon, ha esetleg korábban haza kell jönnöm?

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?

Kérdés: Kell-e igényelni a súlyos fogyatékosoknak járó öt munkanap pótszabadságot a munkahelyen?

Kérdés: Közalkalmazottként, óvónőként dolgoztam 34 évig. Idén augusztus 1-jétől a munkáltatóm felmentett, aminek indoka a gyermeklétszám csökkenése. 2012. március 31-ig tart a felmentési időm. A napokban derült ki, hogy az egyik kolléganőm, akinek határozatlan idejű volt a kinevezése, másik városba megy dolgozni. Kérdésem az lenne, hogy visszavehető vagyok-e ilyen esetben, mivel felszabadult egy álláshely, és én még csak a felmentési időmet töltöm? Ha igen, milyen jogi következményei vannak ennek? Jogszerű-e, ha a munkáltató helyettesítőt alkalmaz?

Kérdés: 2010. január 13-án született gyermekem. Óvónő vagyok, évente 45 nap alapszabadság jár. 2012 januárjában letelik a 2 év, azaz a GYED időszaka (ez idő alatt gyűlt a szabadságom). Azt szeretném tudni, mennyi szabadságot vehetek ki a GYES helyett? A munkáltatóm azt mondja, ez fizetés nélküli szabadság, mert helyettem is dolgozik most valaki, és egy munkahely betöltéséért nem fizethet ki két bért, nekem szabadságot, a helyettesnek meg fizetést. Lehet kérni pénzben is a szabadságot? Ha igen, havonta a GYES mellé vagy egy összegben? Hány nap szabadság halmozódhat fel ily módon?

Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?

Kérdés: 1953-ban születtem. Az új nyugdíjtörvény szerint remélhetőleg elmehetek nyugdíjba. Pedagógusként dolgozom. Kérdésem, hogy mennyi a felmondási idő, és mikor kell ezt a főnökömnek benyújtanom?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?