4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?

Kérdés: Termelőcégnél órabérben foglalkoztatott dolgozó kötelezhető-e díjazás nélkül munkaidőn felül munkavégzésre, ha munkaideje alatt nem teljesítette a normában meghatározott mennyiséget? A norma úgy van meghatározva, hogy a leggyengébb képességű, leglassabban dolgozó munkavállaló is tudja teljesíteni. Azon dolgozót köteleznénk munkavégzésre, aki kiugróan alacsony mennyiséget teljesített munkaideje alatt, és csak a norma eléréséig. Vagy szankcionáljuk figyelmeztetéssel és pénzbüntetéssel, mivel nem tett eleget munkaköri kötelezettségének?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak a távolléte a harminc napot meghaladta, és emiatt "szabadság-visszavonásra" kerülne sor, de erre már nincs lehetőségünk, mert a munkavállaló a 2013. évre járó összes szabadságát kivette. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Szabályszerű-e, ha a túlvett szabadságot pénzben váltatjuk meg, vagy van-e arra lehetőség, hogy a következő év szabadságát a túlvett szabadság napjaival csökkentsük?

Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönző cég székhelye megváltozik, akkor a dolgozókat erről írásban kell-e értesíteni?

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: Van-e lehetőségünk pénzben kifejezett kártérítést követelni attól a munkavállalótól, aki úgy mondott fel, hogy a felmondási időt nem hajlandó ledolgozni? Jelen esetben a gépkocsivezetőként dolgozó munkavállalónk, aki naponta szállított árut a boltoknak, felmondott. Azonnali kilépésével az új munkavállaló felvételéig bérfuvarozó céget kellett a szállítással megbízni. Ennek költsége azonban magasabb a munkabérnél. Milyen megoldásokat alkalmazhatunk a kárunk enyhítésére?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál megszakítás nélküli munkarendben (24/72, 12/24) foglalkoztatott közalkalmazott nem volt beosztva munkaszüneti (fizetett ünnep) napon, mert pihenőidejét töltötte. Ebben az esetben a fizetett ünnep miatt (amit nem a munkahelyén és nem munkával töltött el) jár-e szabadnap vagy valamilyen juttatás?

Kérdés: Amikor a munkavállaló a tárgyévi szabadságaiból öt munkanapot átvisz a következő évre úgy, hogy még a tárgyévben megkezdődik a szabadság kiadása, erről szükséges írásos megállapodást kötni a munkaadó és a munkavállaló között?

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha azon munkavállalójának, aki szabadságra menne, viszont már ki lett neki adva az éves összes szabadsága, igazolatlan távollétet ad?

Kérdés: Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnk biztosra akar menni, hogy szabályszerűen foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, ezért kérte, küldjük el neki a társaságunk alkalmazottainak munkaszerződését, orvosi papírjait. Kötelesek vagyunk-e harmadik félnek ezeket kiadni? Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV-nak, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.