4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó kulturális intézmény műszaki igazgatóhelyettesének rokkantsági ellátást állapított meg a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, orvosi javaslatra napi négy órában dolgozhat. Az Mmtv. nem szabályozza a rokkantsági ellátás melletti munkaviszony munkaidejét, illetve 2021. január 1-jétől a kereseti korlátot is eltörölte. Az intézmény SZMSZ-e alapján az igazgató felett a polgármester, a dolgozók, a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szervezet vezetőjét (igazgató) a közművelődési igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az SZMSZ alapján a havi munkaidő heti 40 óra, ezen belül minden munkakörre leszabályozott a munkaidő (8 órás, 6 órás, 4 órás, illetve 174 óra havi munkaidőkeret). A műszaki igazgatóhelyettes esetében a havi munkaidőkeret 174 óra. A 39/2020. EMMI rendelet 7. §-a alapján az intézményvezető és helyettese az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Lehet-e a műszaki igazgatóhelyettest napi négyórás jogviszonyban alkalmazni az igazgató és a polgármester engedélye alapján, az SZMSZ és a munkaszerződés módosítása mellett? Az Mt. nem szabályozza a vezető állású munkavállalók munkaidejét, kötetlen munkarendben dolgozhat.

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül – a szerv tevékenységét figyelembe véve – vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?

Kérdés: 2022. január 1-jétől közjegyzői tevékenység egyéni közjegyzőként nem végezhető, csak közjegyzői iroda keretében. Mivel a közjegyzői irodák nem átalakulással jönnek létre, véleményem szerint a tevékenységük nem jogfolytonos. Ebben az esetben az ott dolgozó munkavállalók jogállása hogyan alakul munkajogi szempontból? Mit kell tenni, hogy az alkalmazottak jogosultságai (pl. szabadság, végkielégítés stb.) ne sérüljenek? Milyen dokumentumokat kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni – a végzés megtartása mellett –, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. A Kjt. 30/A. és 30/C. §-ai alapján az eljárást lefolytattuk, melynek eredményeként egy közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, így közalkalmazotti jogviszonya véleményünk szerint a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Esetében sem a felmentési idő, sem a felmentési időre járó távolléti díj nem értelmezhető. Ő azonban ezt sérelmezi, mert szerinte a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, felmentési idő (8 hónap) megállapításával, az erre járó távolléti díjjal. Megállapítható-e részére a jogviszonya alapján a 8 hónap felmentési idő, valamint az arra járó távolléti díj?

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?

Kérdés: Közalkalmazottunk jubileumi jutalomra jogosító éveiben van olyan jogviszony, aminél nem vagyunk biztosak benne, hogy a jogosultságba beletartozik-e. A Magyar Nemzeti Bank és egy külkereskedelmi vállalatnál történő foglalkoztatás az 1983 és 2004 közötti években jogosít-e jubileumi időre?

Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?