Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban isalkalmazni szükséges a Ktv.-nek a köztisztviselők munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyai összeférhetetlenségére irányadó rendelkezéseit (21-22. §). A Ktv.szerint a kormánytisztviselő – a tudományos, oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] Tavaly a gyermek egyéves kora után még a munka­időmértékének korlátozása nélkül lehetett gyermekgondozási segély (GYES) mellettmunkát végezni. Január 1-jétől azonban a Cst. 21. § (1) bekezdés b) pontjakimondja: a GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkavégzés a felmentési idő alatt

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatói rendesfelmondás esetében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alólfelmenteni. A munkavégzés alóli felmentés – vagyis az ún. felmentési idő -mértéke a felmondási idő fele. Az Mt. 13. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató, amennyiben a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót afelmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni, és a felmentési időlegalább felét – azaz a felmondási idő egynegyedét – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Vállalati üdültetés kölcsönzötteknek

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.
Részlet a válaszából: […] Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét (Mt. 5. §)meg kell tartani (egyenlő bér elve). A munka egyenlő értékének megállapításánálkülönösen az elvégzett munka természetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra – döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. esetében is irányadó Mt. 139. § (1) bekezdéseszerint, ha a családban van ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó,akkor a közalkalmazott kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküliszabadságot engedélyezni. A törvényi feltétel, hogy a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Fizetés nélküli szabadság és a járulékfizetés

Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 140. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalókérelmére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha magánerőből a sajátrészére lakást épít. Ez a fizetés nélküli szabadság kérelemre jár, ugyanakkor amunkáltató köteles azt biztosítani, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy munkáltatójuknál nincs kollektívszerződés, az érintett munkavállaló vonatkozásában valóban nincs lehetőség azMt. 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményekhez vezető eljáráslefolytatására és szankció kiszabására. Ebben az esetben a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó pótszabadsága

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. § (6) bekezdése előírja, hogy a jogszabálybanmeghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napimunkaidőtől függetlenül évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg azt aközalkalmazottat, akit rendszeresen kettős egészségkárosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Bírósági idézés – mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a rögzíti azon eseteket, amikor a munkavállalóa jogszabály erejénél fogva mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ennekegyik tipikus példája az állampolgári kötelezettség teljesítésének ideje,amikor a kiesett munkaidőre még díjazás (távolléti díj)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
9
10
11