Felmentési idő hosszának megállapítása

Kérdés: Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?
Részlet a válaszából: […]  Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultaz a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon anapon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszából: […]  A Bgtv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint abérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetneka munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozásaelőlegezhető meg. A felszámoló köteles haladéktalanul visszatérítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Éjszakai pótlék elvétele mint büntetés

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy szociális otthonban, portás munkakörben, rendszeres túlórával. Egyik éjszaka a hajnali 4 órai ellenőrzéskor aludtam, ezért a büntetésem az, hogy a következő hónapban megvonták az éjszakát, csak nappal dolgozhatom. Ez nagy keresetkieséssel jár, kb. havi 14 ezer Ft mínuszt jelent nekem, miközben a váltótársaim jól járnak, szerintem nem megérdemelten. Büntethetnek-e bércsökkenéssel?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató jelen esetben nem tett mást, mint élt a munkaidő-beosztásijogával. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 119. § (1) bekezdése szerintugyanis a munkáltató joga és egyben kötelezettsége is, hogy a munkaidőt a munkajellegére, valamint az egészséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Alkalmatlan gyakornok közalkalmazotti foglalkoztatása

Kérdés: Egyik önkormányzati intézményünknél informatikus munkakörben foglalkoztattunk gyakornokot, akit a Kjt. előírásainak megfelelően minősítettünk. Minősítése "nem megfelelt" lett, aminek az lett a következménye, hogy el kellett küldenünk. Kizárja ez azt, hogy az önkormányzat akár az eredeti, akár más intézményében vele közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. 22. § (15) bekezdése előírja, hogy a gyakornoki időlejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A (16) bekezdésszerint pedig a közalkalmazotti jogviszony törvény erejénél fogva megszűnik, haa közalkalmazott "nem megfelelt" minősítést kap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Óvodapedagógus továbbképzése

Kérdés: A nevelési év indulását közvetlenül megelőzően az általunk foglalkoztatott óvodapedagógusoknak az évi 25 nap pótszabadság terhére továbbképzést tartottunk. Egyikük a részvételt visszautasította, mivel befizetett társasutazáson vesz részt a kérdéses időpontban. Indíthatunk-e ellene fegyelmit az utasítás megtagadása miatt?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése értelmében a bölcsődékben, acsecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokúoktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-, nevelőmunkátvégző közalkalmazottakat évi 25 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 41/B. §-a szerint fizetés nélküli szabadságot kellbiztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársakülszolgálatot teljesít. Az összeférhetetlenséget szabályozó 21-22. § nemtartalmaz különös szabályokat az ilyen fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Végkielégítésre jogosultság – ha a munkavállaló korábbi időpontra kéri a megszüntetést?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát munkáltatói rendes felmondással szüntettük meg. A törvénynek megfelelően megállapítottuk az őt megillető végkielégítés összegét, mivel éppen a felmondási idő végére fog fennállni három éve a munkaviszonya. A munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára felmentettük a munkavégzés alól. Időközben azonban a munkavállaló a felmondási idő leteltét megelőző időpontra kérte a munkaviszonya megszüntetését, amit mi jóvá is hagytunk, így szerintünk nem lesz jogosult végkielégítésre. A munkavállaló azonban perrel fenyeget, ha nem kapja meg a végkielégítést. Valóban jogosult végkielégítésre, ha felmondásunk esetén a munkaviszonyának a megszüntetését a felmondási idő letelte előtti időre kérte?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkáltató rendes felmondása esetén az Mt.alapján kérheti, hogy a munkaviszonya a munkavégzés alóli felmentése előttiidőpontban kerüljön megszüntetésre. Ekkor a munkáltató köteles a munkavállalóáltal kért időpontban megszüntetni a munkaviszonyt (Mt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban isalkalmazni szükséges a Ktv.-nek a köztisztviselők munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyai összeférhetetlenségére irányadó rendelkezéseit (21-22. §). A Ktv.szerint a kormánytisztviselő – a tudományos, oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] Tavaly a gyermek egyéves kora után még a munka­időmértékének korlátozása nélkül lehetett gyermekgondozási segély (GYES) mellettmunkát végezni. Január 1-jétől azonban a Cst. 21. § (1) bekezdés b) pontjakimondja: a GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkavégzés a felmentési idő alatt

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatói rendesfelmondás esetében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alólfelmenteni. A munkavégzés alóli felmentés – vagyis az ún. felmentési idő -mértéke a felmondási idő fele. Az Mt. 13. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
9
10
11
12