Dajka visszasorolhatósága – az „igazságosság” szerepe

Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.
Részlet a válaszából: […] A bölcsődei dajka a 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklet II. pontja alapján az „A”–„D” fizetési osztályok valamelyikébe sorolandó be. A 257/2000. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a munkakörre jogszabály nem határoz meg képesítési előírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell

Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettségről szóló, alapfokozatú (BA) diploma megszerzéséről lehet szó, ez ugyanis az egyetlen felsőfokú pedagógus-szakképzettség, amely a kisgyermeknevelő munkakör betöltésére jogosít a 15/1998. NM rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Korábbi intézményvezető foglalkoztatása üres állás hiányában

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve a művelődési ház, ahol a vezető megbízása idén 2025. november 30-én lejárt. A pályázat kiírásra került, és megvan az új intézményvezető 2025. december 1-jével. Az intézménynél nincs üres álláshely, tehát a régi intézményvezetőt nem tudjuk besorolni, illetve a régi intézményvezető elérte a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját, így ő a megbízatása után nyugdíjba vonul. Neki négy hónap felmentési idő és a szabadság kiadása jár. Hogyan tudjuk őt alkalmazni, ha nincs üres álláshely? Mik a lehetőségek?
Részlet a válaszából: […] Ha valamely közalkalmazottnak a munkáltatóval fennáll a közalkalmazotti jogviszonya, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni. Az, hogy nincs „álláshely” az adott intézménynél, irreleváns a közalkalmazotti jogviszony és a foglalkoztatási kötelezettség fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkaközi szünet – munkaidőn belül vagy kívül

Kérdés: A munkavállalókat – amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidejük a 6 órát meghaladja – az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése alapján legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. Az intézményi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkaközi szünet képezheti-e a munkaidő részét? Ha igen – közalkalmazotti szabályzat hiányában –, hol kell/lehet szabályozni a munkáltató és a munkavállalók ezen közös akaratát? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint, a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem munkaidő [Mt. 86. § (3) bek.]. Ettől a rendelkezéstől a közalkalmazotti jogviszony tekintetében jogszabály vagy kollektív szerződés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy milyen esetekben lehetséges vasárnapra rendes munkaidőt beosztani, ami közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó. Ezek közül a szóban forgó vásárra több eset is irányadó lehet, így különösen, hogy ez a rendeltetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Munkaszüneti nap – munkaadói megállapíthatóság közalkalmazottaknak

Kérdés: A Kttv. szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a közszolgálati tisztviselők napja, július 1-je munkaszüneti nap. A közalkalmazottak részére van-e arra jogszabály adta felhatalmazás – ha igen, melyik –, hogy a közszolgálati tisztviselők napja mintájára a munkáltató munkaszüneti napot rendeljen el?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 93. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete a 232/A. §-ban foglaltak szerint egy további munkaszüneti napot állapítson meg. A Kttv. 232/A. §-a értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés – az illetmény összege

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak [Kjt. 61. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Magasabb szakképesítés – mégsem számít a besorolásnál

Kérdés: A közalkalmazott temetőgondnokként dolgozik településüzemeltetési tevékenységet végző helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél. A közalkalmazott hozott egy 1990-ben kiállított bizonyítványt arról, hogy a rendőrtiszthelyettes-képző iskola közbiztonsági és közlekedési szakán végzett, és jogosult a járőr-őrszolgálati beosztás betöltésére. Középfokú végzettségnek/szakképesítésnek számít-e a benyújtott dokumentum? Besorolható-e magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott a képzettség alapján? (Jelenleg „A” fizetési osztályba van sorolva.)
Részlet a válaszából: […] A 77/1993. Korm. rendelet 2. melléklete szól „A közalkalmazottak által betölthető vezetői beosztások, munkakörök fizetési osztályba sorolásáról”. Eszerint a temetőőr-munkakör a fizikai munkakörök közé tartozik, és betöltője kizárólag „A” fizetési osztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi intézményvezető besorolása

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető magasabb vezetői munkakörnek minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. a) pont]. Az Eszjtv. szerint a magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szakmai gyakorlat és besorolás

Kérdés: Bölcsődében közalkalmazotti jogviszonyban álló kisgyermeknevelőnk idén pedagógusdiplomát szerez. A diploma fordítása már megvan, most az elismertetési eljárás van folyamatban. Azt tudjuk, hogy az elismerési határozat bemutatásának napjától – kedvező elismertetés esetén – a pedagógus-bértáblába kell sorolni a Kjt. hatálya alá tartozó kisgyermeknevelőnket. Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba kerül? Besorolása eszmei kezdete: 2011. 09. 01. A 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsődében, minibölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben
a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba
kell sorolni.
Részlet a válaszából: […] Mivel elismerési határozatról tettek említést a levelükben, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett pedagógusdiplomáról lehet szó. Az elismerési határozat folytán válik a külföldi diploma a hazai munkakör betöltésére jogosító oklevéllé. Az Önök által idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
10
11
12
100