Munkaviszony-megszűnés munkaszerződés-módosítási ajánlat elutasítása miatt

Kérdés: Egy állami közműcégnél dolgozom 2010. október 18-tól. A közeljövőben megszűnik a munkaköröm, azonos szervezeten belül más munkakörbe helyeznek, amelynek HAY-szintje eggyel alacsonyabb, mint a jelenlegi, ezért a fizetés sávom csökken. A tényleges fizetésem nem csökken, mert most magasabb, mint az eggyel alatta lévő (leendő) sávban. Ezt úgy értelmezem, hogy visszaminősítésre kerülök, ami visszalépés számomra. Ha nem fogadom el a felajánlott munkakört, az indokolható-e ezzel, illetve számíthatok-e végkielégítésre a várható munkaviszony-megszűnéssel?
Részlet a válaszából: […] A munkakör a munkaszerződés egyik kötelező tartalmi eleme, amely csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható [Mt. 45. § (1) bek., 58. §]. Ha Ön nem fogadja el a munkáltató által javasolt munkakör-módosítást, mindez önmagában nem szolgálhat a felmondás jogszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Kollektív szerződések sorsa beolvadás esetén

Kérdés: Az "A" társaság beolvad a "B" társaságba. Mind a két társaságnál van hatályos kollektív szerződés. Jól értjük, hogy a beolvadást követően az "A" társaság kollektív szerződése nem alkalmazandó, hanem valamennyi munkavállalóra a "B" társaság kollektív szerződése lesz alkalmazandó az Mt. 282. §-ának (2) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy [Ptk. 3:44. § (1) bek.]. A beolvadás tehát a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?
Részlet a válaszából: […] A 395/2015 Korm. rendelet 1. melléklete a segédmunkás munkakör betöltőit A-E fizetési osztályok valamelyikébe lehet besorolni, tehát legfeljebb a felsőfokú szakképesítéseket lehet figyelembe venni. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti munkaköröket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Lakhatási támogatás pedagógusnak

Kérdés: Állandó lakcímemtől 225 km-re kaptam tanári állást, igényelhetek-e a munkáltatómtól lakhatási támogatást?
Részlet a válaszából: […] A lakhatási támogatás a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony alapján a munkát végző személynek megállapítható szociális juttatás, nem állami támogatás. Megállapításához az szükséges, hogy az adott munkáltató belső szabályzata vagy kollektív szerződése meghatározza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Írásbeli figyelmeztetés – hat hónap késéssel

Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?
Részlet a válaszából: […] Az írásbeli figyelmeztetés nincs határidőhöz kötve, ám jellegéből eredően az alapjául szolgáló kötelezettségszegés időpontjához képest nem lehet jelentősen később közölni. Minél hosszabb idő telik el a kötelezettségszegés után, annál kevésbé indokolt miatta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] A minimálbér összegét a munkavállaló alapbérének – teljes munkaidőben történő alkalmazás esetén – el kell elérnie. Önmagában nem tilos, hogy az emelkedő minimálbér miatt a munkáltató az egyéb bérelemeket csökkentse. Erre akkor van lehetősége, ha az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás helyes azzal, hogy a havi alapbért a hónapban irányadó általános munkarend szerinti órák számával kell osztani. Ebből pedig az érintett időszakra járó alapbért is az adott időszak alatt teljesítendő órák száma alapján kell meghatározni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:      

Éjszakai és veszélyességi pótlék

Kérdés: Mozgó bér esetében, ha én hajnali 4 órától reggel 7 óráig vagyok elszámolva, jár-e nekem az éjszakai pótlék a munkáltatómtól? A másik kérdésem, hogy veszélyességi pótlék jár-e azon munkavállalóknak, akik a munkájukat a hidegben, kint a szabad ég alatt végzik teljes munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A 22 és 6 óra között teljesített munkavégzésre a munkavállalót – ha műszakpótlékra nem jogosult – 15%-os éjszakai pótlék (Mt. 89. §, 142. §) illeti meg. Ez a pótlék független attól, hogy mozgó bérben (teljesítménybérben) vagy időbérben foglalkoztatják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát tölti, mely gyermeke harmadik életévének betöltéséig illeti meg őt (Mt. 128. §). Ebben az időszakban a munkaviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
1
24
25
26
70