691 talált cikk a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves tájékoztatásukat az alábbi, munkaközi szünettel kapcsolatos kérdésben. A munkaidő 4.00-től 12.40-ig tart, 7 és 10 óra között adják ki a 40 perces munkaközi szünetet (a hosszabb szünethez megállapodással rendelkezünk). Előfordul, hogy tíz órát kell dolgozni egy nap, erre plusz 10 perc munkaközi szünetet adunk. Az Mt. szerint a kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc munkaközi szünet jár. Ezt a további 25 percet a törvény szerinti 20 perchez kell hozzáadni, vagy az általunk alkalmazott 40 perchez? Tehát az általunk ilyen megbontásban alkalmazott 50 perc szünet megfelel az Mt.-nek?

Kérdés: Elveszíthetem-e a 13. havi fizetésemet, ha novemberben beadom a felmondásomat?

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.

Kérdés: A munkáltató, ahol dolgozom, beolvad egy másik munkáltatóba, és így jogutódlás következik be. A jogutódnál és a jogelődnél is van kollektív szerződés, amit egy-egy szakszervezettel kötöttek. Előfordulhat az, hogy a létszám növekedése miatt a szakszervezetek elveszítik a reprezentativitásukat, és így ezek a kollektív szerződések megszűnnek?

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?

Kérdés: Leszázalékoltak a C2 kategóriában (az egészségügyi állapotom 50%), rokkantsági ellátásra vagyok jogosult (egyelőre táppénzt kapok). Felmondásom esetén jár-e számomra a végkielégítés? 21 éve vagyok a jelenlegi cégemnél.

Kérdés: Munkáltatóm egyéves határozott idejű munkaszerződéssel, és hat hónap próbaidővel alkalmazott azzal az ígérettel, hogy az egy év leteltét követően munkaviszonyom határozatlan tartamúvá válik. Jól értettem egy korábbi cikkükből ("Határozott idejű munkaviszony"), hogy hat hónap próbaidő kikötésére nem is kerülhetne sor a határozott idejű munkaviszony esetében?