Pedagógus illetményemelés – nem érinti a kifizetett köznevelési foglalkoztatotti jutalom összegét

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint 2026. évben a kategóriákhoz új béreket/bérsávokat állapít meg. Ebből adódóan, akinek év közben volt köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése, számára korrigálni kell a kifizetett összeget? Az akkor hatályos bérével lett kiszámolva az összeg, azonban az új rendelet szerint, mivel úgy fogalmaz, hogy a 2026. évben, tehát 2026. 01. 01-től kell érteni az új béreket, így neki a különbözetet ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A 96/2026. Korm. rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: egyfelől a 2. § (1)–(2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató 2026. január 1-jétől visszamenőlegesen intézményi szinten átlagosan 0,4%-os, egyénenként legalább 0,3%-os illetményemelést köteles végrehajtani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Munkaidő-beosztás kezdetének megváltoztatása

Kérdés: Az idősek otthonában alkalmazott takarítók, karbantartók 6–14 óráig dolgoznak, közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben. Módosítható-e a munkaidő kezdete 7 órára? Bele kell egyeznie a munkavállalónak, vagy a munkáltató ezt egyoldalúan eldöntheti? Évek óta a 6 órás munkakezdés szerint dolgoznak, a munkába járás számukra így kényelmesebb, de az intézmény munkabeosztása miatt 6–7 óra között nem kihasználható egyik munkakör sem.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó előírása szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedéssel megváltoztassa a munkaidő-beosztás kezdetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Egészségi alkalmatlanság megállapíthatósága – az orvosi vizsgálat és a lehetséges következmények

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?
Részlet a válaszából: […] A 33/1998. NM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. A munkáltató vezetője a 33/1998. NM rendelet 7. §-a (3) bekezdésének e) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Átmenetileg „üres” állás – megoldások a betöltésére

Kérdés: A köztisztviselő közvetlenül a próbaidejének lejártát követően táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben időszakos táppénzként kommunikálta távollétét, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós távollét lett. Amennyiben az érintett jogviszonya nem szüntethető meg jogszerűen, és a munkáltatónak nincs lehetősége új köztisztviselő felvételére, milyen lehetőségei vannak arra, hogy szakemberszükségletét biztosítani tudja anélkül, hogy a hivatalra pénzügyi többletterhet, a helyettesítő munkatársakra pedig aránytalan munkaterhet róna? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a helyettesítendő munkakör jellegéből fakadóan nem tud helyettest kijelölni? Amennyiben a munkáltató a tartósan táppénzen lévő köztisztviselő helyettesítésére új státuszt hoz létre annak érdekében, hogy visszatéréséig a feladatai ne maradjanak ellátatlanok, hogyan alkalmazhat új köztisztviselőt helyettesítőként határozott időre, ha előre nem látható, mikor fog a táppénzes állományból visszatérni? Mit tehet a munkáltató, ha például egy köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő a tartósan több hónapja táppénzen távol lévő személy helyettesítésére kinevezésre kerül, majd ezt követően egy héten belül a helyettesített visszatér? Ebben az esetben hogyan és milyen indokolással szüntethető meg a helyettesítésre – határozott vagy határozatlan időre – felvett köztisztviselő jogviszonya? Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő fentebb részletezett magatartása ismétlődő jellegű, vagyis több hónap táppénzes állomány után visszatér egy rövid időre (pl. egy-két hétre), majd ismét táppénzre megy több hónapra, majd ismét visszatér? Tehát a feladatellátására tartósan számítani nem lehet.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató a helyettesítendő személy munkakörének jellegéből fakadóan nem tud a jelen lévő munkatársak közül helyettest kijelölni a tartósan táppénzen lévő munkatárs helyett, nem kizárt, hogy a helyettesítendő köztisztviselő (közszolgálati ügykezelő) helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyból közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Gyermekjóléti intézményünkben a főállású iskolai védőnőnk visszajön fizetés nélküli szabadságról, de a helyettes védőnőt is szeretnénk megtartani, de nem ugyanebben a munkakörben, a státusz hiánya miatt. Üres állásunk van a gyermekjóléti szolgálatnál, és oda családsegítőnek szeretnénk felvenni mentesítéssel, míg megszerzi az ehhez szükséges képesítést. A jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyt kinevezésmódosítással lehet-e közalkalmazotti jogviszonyra módosítani? Hiszen ugyanaz a munkáltató, bár teljesen más a kormányzati funkció, a jogviszony kódja, megnevezése, a kulcsszám, a bértábla, a munkakör. Avagy megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszony, és teljesen új lesz a Kjt.-s családsegítői jogviszonya? Az illetménye sajnos jóval kevesebb lesz. A besorolást illetően, az új munkakörnél a főiskola miatt F-be sorolhatjuk, és a diploma megszerzésétől minden jogviszonyt beszámíthatunk neki a besoroláshoz (védőnő volt minden helyen eddig)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a jelenlegi munkáltató az Eszjtv. hatálya alá tartozik, míg az új munkáltató a Kjt. hatálya alatt áll. Mivel ez két különböző jogállási törvényt és külön jogviszonytípust jelent, ez a változás nem oldható meg a kinevezés módosításával....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Kinevezés- és munkaszerződés-módosítás – a dátumok

Kérdés: Amennyiben a kinevezés vagy a munkaszerződés módosítására kerül sor, és a változás hatálya 2025. január 1-je, milyen dátumnak kell szerepelnie az aláírás dátumánál? Előfordul gyakran, hogy a hatályosság napja nem egyezik az aláírás napjával. Van „jelentősége”, hogy milyen dátum szerepel, illetve azok egyeznek-e?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés, illetve a Kjt. szerinti kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 58. §, Kjt. 2. § (3) bek.]. A Kttv., a Küt. és a Kit. is hasonlóan rendelkezik, ugyanis a Kttv. és Küt. értelmében a kinevezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Kinevezés szerinti munkahely és ettől eltérő telephelyeken történő munkavégzés

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott több telephellyel rendelkező intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Kinevezésében a munkavégzés helyeként az intézmény székhelye van feltüntetve. A munkáltató a kinevezéstől eltérő foglalkoztatáson túl milyen jogszerű munkáltatói intézkedéssel helyezheti át a közalkalmazottat véglegesen másik telephelyre ugyanazon helységen belül?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban hangsúlyozzuk: az Mt. 53. §-ának a munkaszerződéstől (jelen esetben: a kinevezéstől) eltérő foglalkoztatásra irányadó rendelkezései a közalkalmazotti jogviszonyban is irányadóak [Kjt. 2. § (3) bek.]. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Kjt. 44/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Keresőképtelenség igazolásától az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmentésig

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] Az Ebtv. 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. Ezt a rendelkezést kiegészíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Határozott idejű kinevezés – jogviszonymegszűnés vagy határozatlan időre szóló módosítás

Kérdés: Intézményünknél több esetben előfordul, hogy határozott időre, helyettesítésre nevezünk ki alkalmazottakat. Ha például a határozott idejű kinevezés 2026. január 31-ig szól, de a helyettesített személy visszatérése miatt 2025. december 31-ig van a munkájára szükség, megszüntethető-e 2025. december 31-i hatállyal a jogviszonya? A megszüntetéssel kapcsolatban milyen kötelezettsége van az intézményüknek? Egyszerűen megszüntethető határozott idejű jogviszony december 31-ével? Az eredeti kinevezésben az szerepel, hogy a kinevezése előreláthatólag 2026. január 31-ig tart, de legfeljebb „XY” távolléte idejére szól. Ha egy határozott idejű kinevezést határozatlan tartamúvá teszünk még a próbaidő alatt, a kinevezés módosításába bele kell-e írni a próbaidőt, mely az eredeti kinevezésben szerepel?
Részlet a válaszából: […] 1. Elöljáróban: feltételezzük, hogy a kérdés a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban állóra vonatkozik, ugyanis az „intézmény”, valamint a „kinevezés” kifejezésekből arra lehet következtetni, hogy például nem az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Munkavállalók – a köztisztviselőknél kedvezőbb díjazási helyzetben

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdése értelmében az illetmény alapilletményből, valamint – a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
8