Jegyzőből osztályvezető

Kérdés: A hivatalunknál foglalkoztatott jegyző munkakörét szeretnénk közös megegyezéssel osztályvezető munkakörre módosítani, és jegyzői pályázatot kiírni a helyére. Munkajogi tekintetben szabályos-e, ha a jegyző munkakörét közös megegyezéssel osztályvezetőre módosítjuk, illetményét nem csökkentjük, jogviszonyát nem szüntetjük meg? Amennyiben nem szabályos a fenti megoldás, hogyan járunk el jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése értelmében a jegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, és a jegyzőre alkalmazni kell a Kttv. vonatkozó rendelkezéseit. Ezt a következtetést a Kttv. 246. §-ának (1) bekezdése is megerősíti, amikor kimondja, hogy a jegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Kérelem – óvodapedagógusból asszisztens

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. nem tiltja a munkakör megváltoztatását, ez a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amelyet a felek megállapodásukkal módosíthatnak [Púétv. 39. § (3) bek. aa) pont, 41. § (1) bek.]. Az sem tiltott, hogy az eredetileg (óvoda)pedagógus munkakörben foglalkoztatottat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Helyettesítési díj – négyen egy helyett

Kérdés: A gazdálkodási osztályon dolgozó pénzügyes munkakört ellátó köztisztviselő kollégánk szülési szabadságát tölti 2024. szeptember 9-től. E naptól a Kttv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján négy kollégának lett elrendelve az átirányítás (helyettesítés) a visszavonásig, ugyanis ezt a munkakört négyfelé kellett szétosztani, hogy maradéktalanul el legyen látva. Egy másik főállású kolléganő pedig 2025. márciusban jön vissza fizetés nélküli szabadságról, aki majd megkapja a munkakört. A Kttv. 25–50%-ig teszi lehetővé a helyettesítési díj megállapítását, a kommentárja nem tér ki arra, hogy csak egy főnek lehetne megállapítani a helyettesítési díjat. Jelen esetben a tartósan távol lévő kolléganő helyett mind a négy főállású köztisztviselő részére 25% helyettesítési díj lett megállapítva. (Tört hónap esetén a helyettesített köztisztviselő illetménye 25%-ának arányos része illeti meg a helyettesítő köztisztviselőt.) Helyesen jártunk-e el azzal, ha a tartósan távol lévő kolléga személyi illetménye 476.100 Ft, és a négy köztisztviselő részére 4×25%, azaz fejenként 119.025 Ft helyettesítési díj került megállapításra havonta a visszavonásig?
Részlet a válaszából: […] Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy naptári évben 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Abban az esetben, ha lejár a 44 nap, és a közalkalmazott nem működik együtt a munkáltatóval a meghosszabbításról, milyen lehetősége van a vezetőségnek? Van-e egyáltalán arra mód, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként egyoldalúan meghosszabbítsa ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabály, hogy a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ennek tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Felmentés kérelemre – a munkakör betölthetősége

Kérdés:

A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kttv. 227. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogkörében eljárva a Kttv. 48. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a Kttv. 48. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen fennállnak – egy vezető köztisztviselő munkakörét megváltoztatta és a kinevezését módosította. A vezető – élve a Kttv. 48. §-ának (7) bekezdése által biztosított lehetőséggel – kérte a felmentését. Betölthető-e a felmentési idő alatt az adott vezetői pozíció más köztisztviselővel (kinevezhető-e a kiválasztott), azaz az adott szakterületnek lehet-e főosztályvezetője már a felmentési idő alatt is más (pl. főmérnök, főépítész, jogi főosztályvezető stb.)? Hiszen ilyen munkakörből csak egy van egy időben egy adott hivatalban, ugyanakkor a kinevezésmódosítás közlésével a köztisztviselő vezetői pozíciója megszűnik, csupán a felmentési időre járó illetménye és a végkielégítése szempontjából releváns a korábbi vezetői megbízatása.

Részlet a válaszából: […] A Kttv. 48. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében nem kell a köztisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatása indokolja a kinevezés módosítását. Ennek feltétele, hogy az új munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-aiban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés

Kérdés:

Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] Noha általános szabály szerint a munkáltató és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet módosítani a kinevezés tartalmát [Kttv. 48. § (1) bek.], ettől eltérően nem kell a kinevezés módosításához a köztisztviselő beleegyezése – többek között –, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok

Kérdés:

2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?

Részlet a válaszából: […] A Púétv. 157. §-a az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő átkerülés időpontját, 2024. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ebben az időszakban a köznevelési intézmények foglalkoztatottjai még közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Közalkalmazott vezetők – a kinevezésmódosítás kérelmezhetősége

Kérdés:

A Kjt. 23/B. §-ának (1)–(7) bekezdése írja le a közalkalmazottak részmunkaidőben történő foglalkoztatásának eseteit. A Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható vezető megbízású közalkalmazott tekintetében. Felmerült az a kérdés, hogy az Mt.-módosítást követően az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése alkalmazható-e a vezető beosztású közalkalmazottak esetében?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, hogy a Kjt. 23/B. §-a nem írja le valamennyi esetét a közalkalmazott részmunkaidőben történő foglalkoztatásának, ugyanis egyéb esetekben is – lényegében megkötés nélkül – lehet részmunkaidőben foglalkoztatni. A Kjt. 23/B. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Aljegyzői tisztség betöltése

Kérdés: Az aljegyzői tisztség pályázat útján tölthető be. Ha a pályázatot olyan pályázó nyerné el, aki az adott hivatal köztisztviselője, az új tisztségébe kinevezhető-e kinevezésmódosítással, vagy meg kell szüntetni a közszolgálati jogviszonyát, és új kinevezést kell készíteni részére?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 246. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a Kttv. X. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. Ahol a Kttv. "köztisztviselőt" említ, azon a Kttv. X. fejezetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
2
3
6