Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben összességében a 100%-on felül újabb 100% bérpótlék jár [Mt. 143. § (4) bek.].A munkaidőkereten felüli plusz 8 óra időtartamra pedig akkor jár a rendkívüli munka ellenértéke, ha a munkáltató formálisan a beosztástól eltérő munkaidőt nem rendelt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszüneti napi utazás díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nemcsak a munkaszerződés szerinti munkahelyre történő utazás ideje, hanem általában, a tényleges munkavégzés helyére való eljutás időtartamát nem tekinti munkaidőnek a törvény. Ez akkor is így van, ha az utazás külföldre történik.Mind a vasárnapi, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Műszakpótlékra jogosultság – a beosztás szerinti munkaidő változása

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság szabályát hogyan kell értelmezni? A havi beosztás egyharmadában kell lenni olyan beosztásnak, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Vagy a havi beosztás egyharmadában eltér ugyan a beosztás, de azon belül lényegtelen, hogy hány olyan nap van, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Ha egy 21 munkanapos hónapban beosztás szerint a munkavállaló 10 nap 18 órakor, 9 nap 17 órakor, 1 nap 16 órakor, 1 nap 13 órakor kezd, akkor jogosult-e műszakpótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizen­nyolc és hat óra közötti időtartam alatti munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Távolléti díjra való jogosultság munkavégzés alóli felmentés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2013. március 29-én írásban benyújtott felmondásában bejelentette, hogy a következő munkanaptól munkaviszonyát felmondja, és kérte, hogy tekintsünk el a felmondási idő ledolgozásától. Indoklásként azt írta, hogy végzettségének jobban megfelelő munkát talált. Tapasztaltuk, hogy az ilyen esetekben, a munkavállaló visszatartása esetén a munkáját már nem végzi ugyanolyan intenzitással, ezért a felmondási idő egészére felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is ki kell fizetnünk a harminc nap felmondási időre járó bért? Nincs mód arra, hogy az ilyen eseteket kivédje a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.].A felmondási idő alatt, a munkavégzés alóli felmentés időtartamára vonatkozóan csak a munkáltató felmondása esetén tartalmaz konkrét rendelkezést a törvény. A munkáltatói felmondáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:      

Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra

Kérdés: 2013-ban egy egyetemi hallgatót négy hét szakmai gyakorlatra fogadna a vállalatunk. Milyen szabályok vonatkoznak ebben az évben a szakmai gyakorlatosokra? Milyen feltételekkel fogadhatjuk a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.]. A szakmai gyakorlat keretében fogadott egyetemi hallgatót azonban nem minden esetben illeti meg díjazás. A hallgatónak hat hét időtartamot elérő, egybefüggő, képzés részeként szervezett gyakorlat esetén jár díjazás, melynek mértéke legalább hetente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Munkaidő-maximumok

Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz: igen! A napi, illetve heti munkaidő maximális időtartama az egyhuzamban ledolgozható órák számát jelenti, ebből a szempontból mindegy, hogy előre beosztva, rendes munkaidőként, vagy pedig valamely pihenőidő, munkaszünet terhére, rendkívüli munka­időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:      

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)–(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkavállaló bármilyen indokból mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, és ennek időtartama is bármilyen hosszú lehet, a pár órás távolléttől a több hónapos külföldi tanulmányútig. Ahogyan arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Felmondás a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot követően

Kérdés: Egyik munkavállalónk két éve gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságon van. A gyermeke most lesz kétéves. Bejelentette, hogy vissza szeretne jönni dolgozni, mi viszont határozatlan időre már felvettünk valakit a helyére, akitől nem szeretnénk megválni. Felmondhatunk a visszatérő munkavállalónknak arra hivatkozással, hogy a munkakörét mással már betöltöttük?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem felel meg az okszerűség követelményének. A munkáltatónak ugyanis többek között lehetősége lett volna a fizetési szabadság időtartamára, határozott időre helyettesítő munkavállalót is felvenni az ideiglenesen távol lévő munkavállalója helyére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Betegszabadság

Kérdés: Ha a munkavállalónak év közben kezdődik és szűnik meg a munkaviszonya, mert határozott időre szóló szerződést kötnek vele, hogyan kell kiszámítani a betegszabadságot, és ebben az esetben az év végéig kell arányosítani, vagy csak a munkaviszony végéig? A törvény 126. §-ának (3) bekezdése csak az év közben kezdődő jogviszonyt említi.
Részlet a válaszából: […] ...csak 3 hétre létesülnek. Az is ellentmondásos, hogy így a határozott idejű munkaviszonyban járó betegszabadság mértéke nem a jogviszony időtartamától, hanem a kezdő időpontjától függ. Például a július 1-jén kezdődő 3 hónapos munkaviszonyban 8 munkanap jár, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Szabadság a GYES után – kiadják vagy kifizessék

Kérdés: A dolgozónak gyermeke született 2012. 08. 28-án. A GYES lejárta után hány nap szabadság illeti meg, illetve a szabadság számára kifizethető-e? Dolgozónk 1989-ben született.
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 128. §) első hat hónapjának tartama is [Mt. 115. § (2) bekezdés]. Tehát amikor a kismama visszatér a munkájába, az említett időtartamokra járó szabadság is megilleti. Ehhez hozzáadódik még a 2012-es évre járó, és a gyermek születéséig igénybe nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.
1
84
85
86
137