1458 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?

Kérdés: Nyáron módosult az Mt., és a módosítások érintették az üzemi tanács megbízatásának időtartamát is. A jelenleg – és a módosítás előtt – is működő üzemi tanácsok megbízatása hogyan alakul? 5 évre tolódik a megbízásuk időtartama, és ha igen, akkor milyen időponttól kell számítani az 5 évet? Mikor kell új üzemi tanácsot választani?

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?

Kérdés: Egyik munkavállalónk – aki egyébként programozó informatikus – ínhüvelygyulladást kapott, és mivel nem tud gépelni, így nem tud munkát végezni sem. A háziorvosa korábban keresőképtelen állományba is vette, azonban a napokban a munkavállaló azzal jött be, hogy a háziorvos szabadságra ment, a helyettese pedig nem hajlandó kiállítani neki folytatólagos keresőképtelenségi igazolást; ugyanakkor le sem zárja a keresőképtelenségi állományt, és nem minősíti a munkatársunkat keresőképesnek. Ilyen esetben hogyan kell eljárni, minek kell minősíteni a – munkában nem töltött – időtartamot?

Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentést hajtunk végre, és ez több megyében lévő telephelyünket érinti. Az egyiken a munkavállalók nagy részétől meg kellett válnunk. A törvénynek megfelelően tájékoztattuk őket, konzultáltunk a képviselőikkel, és a munkaügyi központ felé is megtettük a bejelentéseket, majd 2011 augusztusának első hetében minden érintettnek felmondtunk. A telephelyen négy munkavállaló maradt. Mostanra azonban sajnos az ő munkájukra sincsen szükség. Mivel ez a létszám már nem éri el a csoportos létszámcsökkentéshez szükséges mértéket, jól gondoljuk, hogy nekik minden egyéb procedúra nélkül akár augusztus 20-áig is felmondhatunk?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.

Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?