53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Munkanap és munkahét meghatározása a naptártól eltérően
Kérdés: Egy kölcsönvevő partnerünk a munkanap és a munkahét fogalmát a következők szerint határozta meg: „Munkanap az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az előző naptári nap 22:00 órától kezdődő, tárgy naptári nap 22:00 óráig tartó megszakítás nélküli 24 óra.” Tehát például a hétfői munkanap kezdete a tárgy hétfőt megelőző vasárnap 22:00 óra, vége a tárgy hétfő 22:00 óra. Ennek megfelelően a munkahét az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint az előző naptári hét vasárnap 22:00 órától kezdődő, tárgy naptári hét vasárnap 22:00 óráig tartó megszakítás nélküli 168 óra. A munkanap és a munkahét ebben a formában történő meghatározása és alkalmazása helyes?
2. cikk / 53 Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában
Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
3. cikk / 53 Munkaidőkeret megállapítása hetekben
Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?
4. cikk / 53 Munkaviszony kezdete – vasárnap vagy hétfő
Kérdés: Három műszakos munkarendben a munkáltató a hétfői munkanap kezdetét 6 óráról vasárnap 22 órára helyezi át. Ha új munkavállaló kezd éjszakai műszakban vasárnap este, a munkaszerződésében mi lesz a jogviszony kezdete? A hétfői nap dátuma, mivel a hétfőhöz tartozik a vasárnapi két óra munkavégzés, vagy mindenképp a vasárnap, mert a munkaviszony kezdete naptári napra határozandó meg?
5. cikk / 53 Több műszakos munkarend értelmezése
Kérdés: Autóipari beszállítóként a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül. A termelésben dolgozó munkavállalóinkat három műszakban (6–14 óra, 14–22 óra és 22–6 óra) foglalkoztatjuk, hétfőtől péntekig. Bár négyhavi munkaidőkeret szerepel a tájékoztatókban, de nem élünk vele. Azonban van pár olyan operátor, raktáros, karbantartó munkakörű dolgozónk, akik csak egy vagy két műszakban (délelőtt, délután), esetleg 8–16 óra között dolgoznak. Ettől függetlenül az egy műszakban beosztott, termelésben dolgozók munkaköre is több műszakos tevékenységűnek minősül-e, és így az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vasárnapra rendes munkaidő a részükre is beosztható lenne? A beosztásukból kifolyólag – szemben a három műszakban foglalkoztatott kollégáikkal – esetükben a munkanap naptári napot jelent, és nem a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 órát?
6. cikk / 53 Műszakpótlékra jogosultság két műszak esetén
Kérdés: Iskolánk közoktatási intézmény, ahol 24 órás portaszolgálat működik. Az iskola profilját tekintve alapvetően nem kívánja ezt meg, csupán a terembérleti szolgáltatásunk miatt alakították így. A bérlőink hétvégén is jönnek, de este 6-nál tovább egyik sem marad. Portásaink 2 műszakban, 12 órás beosztásban dolgoznak felváltva 06:00-18:00 és 18:00-06:00 óra között, hozzávetőlegesen a havi munkanapok felében, 4 havi munkaidőkeretben. A kollégák nem fix csak nappali vagy csak éjszakai műszakra jönnek, hanem beosztás szerint jöhetnek bármelyikre. A portások munkaköre nálunk a helyben kialakult terembérleti szokás miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő, így a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben is történhet (amire nem jár vasárnapi pótlék). A műszakpótlékkal kapcsolatban a tájékoztatóban a következő mondat szerepel: "Műszakpótlékot az Mt. 141. §-a alapján akkor fizetjük, ha a munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik." Ennek ellenére minden portás, aki bármelyik nap 18:00-06:00 között volt/van szolgálatban, 30%-os műszakpótlékot kapott/kap. Az Mt. vonatkozó paragrafusa a műszakpótlékra való jogosultság alapfeltételeként rendszeresen váltakozó munkaidőkezdést határoz meg, míg a portásaink rögzített két műszakban dolgoznak, az időbeosztásuk állandó, ami tudtommal nem feltételez műszakpótlék-fizetési kötelezettséget a munkáltató részéről. Helyénvalóbbnak tartom az éjszakai pótlék fizetését a 22:00 és 06:00 óra közötti időtartamra. Kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban!
7. cikk / 53 Munkaszüneti napi pótlék – a naptári napon átnyúló műszak
Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor – szerintünk – 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor – szerintünk – 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
8. cikk / 53 Kisgyermekes munkavállaló éjszakai munkavégzése
Kérdés: A törvény tiltja, hogy a gyermek hároméves kora alatt az édesanya éjszaka dolgozzon. Cégünknél ugyanakkor a három műszakos munkarendben működő területeken rendszeresen van olyan kérés a kolleganők részéről, hogy már gyermekük harmadik születésnapja előtt vállalnának éjszakai műszakot is. Eleget tehetünk a kérésünknek?
9. cikk / 53 Naptári naptól eltérő munkanap és munkahét
Kérdés:
Három műszakban dolgozó munkavállalóink részére a havi munkaidő-beosztást az alábbi formában, táblázatban megszerkesztve tesszük közzé a csarnok hirdetőtábláján. Példaként az I. műszak nevű csoport június havi beosztása így néz ki (külön készül a II. és a III. nevű műszakoknak is). A június havi munkaidő-beosztás:
I. műszak 2022. 06. 05 .- 07. 03. Figyelem! Az éjszakás műszak 06. 26-án vasárnap indul.
I. műszak 2022. 06. 05 .- 07. 03. Figyelem! Az éjszakás műszak 06. 26-án vasárnap indul.
Hét | Dátum | Műszak | Pihenőnapok |
23. | 2022. 06. 06. | munkaszüneti nap | 2022. 06. 07. – 06. 10. |
éjszakai | 2022.06.11. – 06. 12. | ||
24. | 2022. 06. 13. – 06. 17. | délutáni | 2022. 06. 18. – 06. 19. |
25. | 2022. 06. 20. – 06. 24. | délelőtti | 2022. 06. 25. – 06. 26. |
26. | 2022. 06. 26. – 06. 30. | éjszakai | 2022. 07. 01. – 07. 03. |
Délelőtti: 06.00 – 14.00 óra; délutáni: 14.00 – 22.00 óra; éjszakai: 22.00 – 06.00 óra
Kifüggesztve: "X" telephelyen, 2022. 05. 30-án 14:00 órakor; Aláírás: ...
Ebben a formában helyes a munkahét kezdetének és végének, illetve a pihenőnapok dátumának a megadása? Tekintve, hogy a három műszakos működés miatt a munkanap naptári napon átnyúlik, illetve esetenként az éjszakás műszak vasárnap 22.00 órakor indul, így a munkahét se hétfőn reggel 6 órakor kezdődik. Szükséges-e még ezekkel a meghatározásokkal kiegészíteni a havi beosztási közléseket?
Kifüggesztve: "X" telephelyen, 2022. 05. 30-án 14:00 órakor; Aláírás: ...
Ebben a formában helyes a munkahét kezdetének és végének, illetve a pihenőnapok dátumának a megadása? Tekintve, hogy a három műszakos működés miatt a munkanap naptári napon átnyúlik, illetve esetenként az éjszakás műszak vasárnap 22.00 órakor indul, így a munkahét se hétfőn reggel 6 órakor kezdődik. Szükséges-e még ezekkel a meghatározásokkal kiegészíteni a havi beosztási közléseket?
10. cikk / 53 Műszakpótlék egy műszakos beosztás esetén
Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?