475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.

Kérdés: A munkáltatóm átadott nekem egy tájékoztatót, amely szerint nem hétfőtől péntekig napi nyolc órában leszek beosztva reggel 8-tól délután 16.30-ig, hanem hétfőtől szerdáig reggel 7-től délután 15.30-ig, csütörtökön és pénteken pedig délelőtt 11-től délután 19.30-ig. Nekem ez a beosztás sokkal kedvezőtlenebb, ezért nem írtam alá a tájékoztatót, a munkáltató mégis ilyen beosztásban utasított munkavégzésre. Megteheti, hogy anélkül, hogy a tájékoztatót aláírom, véghezviszi az ott leírtakat? Ő arra hivatkozik, hogy nem kell ehhez az én hozzájárulásom.

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?

Kérdés: A munkáltató 2010 áprilisában az üzletvezetők és helyettesek munkakörét a régi Mt. 188/A. §-a alapján vezetői munkakörnek minősítette. Az érintettekkel munkaszerződés-módosítást írtak alá, 30 000-40 000 Ft-tal megnövelve az alapbérüket. Bérpótlékot nem kapnak. Egyetlen érintett személy alapbére sem haladja meg a bruttó 400 000 Ft-ot még ma sem. Kérdésünk, hogy az Mt. 208. §-ának (2) bekezdését nem kellene-e alkalmazni a bérük tekintetében? Vezető állásúnak tekinthetők-e egyáltalán a hatályos szabályozás alapján?

Kérdés: 2013 szeptemberében elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen közalkalmazottként. A korábbi szolgálati időm megállapításával kapcsolatban azonban nem értettünk egyet a munkáltatóval, így kérte, hogy a nyugdíjfolyósítótól vigyek igazolást, és amíg az megérkezik, addig az általuk megállapított besorolásba kerülök. Azt az ígéretet kaptam, hogy ha a határozat engem igazol, akkor átsorolnak magasabb fizetési osztályba visszamenőlegesen. A nyugdíjfolyósító határozata csak most januárban érkezett meg, és alátámasztotta, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozom. A munkáltató azonban nem akarja visszamenőlegesen megállapítani a magasabb illetményt, és kifizetni a különbözetet. Mit tehetek, hogy megkapjam a nekem járó illetményrészt a tavalyi évre?

Kérdés: Kolléganőmmel együtt szociális munkásként dolgozunk egy ápoló-gondozó otthonban. Alapvégzettségünket tekintve általános szociális munkás képesítéssel rendelkezünk, majd 2013-ban megszereztük az alapképzésre épülő szociális munka és szociális gazdaság mesterképzést az Egészségügyi Főiskolai Karon. 2013. február 8-án vehettük át az oklevelünket. Átsorolási kérelmünket azonban a fenntartó elutasította, arra való hivatkozással, hogy a régi képzési rendszerben szerzett egyetemi szociális munkás végzettséget elfogadták volna, de ezt nem veszik figyelembe. További hivatkozása az volt, hogy az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt képesítési követelményekben nem szerepel ez a végzettség, így a mai napig nem történt meg az átsorolásunk. Ebben a kérdésben kérjük segítségüket és állásfoglalásukat.

Kérdés: Munkáltatóm 2014. január 2-án egy nyilatkozatot szeretett volna aláíratni velem, amit azonban megtagadtam. A nyilatkozat arról szólt, hogy az összes szabadságot, amit 2014-ben nem ad ki nekem, jogosult 2015. december 31-ig pótlólag kiadni. Mivel félek attól, hogy így nem tudok majd elég időt a családommal tölteni, nem írtam alá. Azt viszont mindenképpen szeretném tudni, hogy egy ilyen nyilatkozattal egyáltalán jogszerűen járt-e el a munkáltatóm?

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóinkat a hatékony munkavégzés érdekében olyan módon akarjuk beosztani, hogy 28 egybefüggő munkanapot rendelünk el, ahol napi 12 órában teljesítenek munkavégzést, majd ezt követően a munkaidőkeretben beosztható munkaórák "kifutásáig" nem kell dolgozniuk. A munkavállalóink egyetértésüket fejezték ki a beosztással kapcsolatban. A kérdésem, hogy megvalósítható-e ez a munkaidő-beosztás a törvényi szabályok alapján?

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?