475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Egy pedagógus 1975-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán "bőrfeldolgozó üzemmérnök" diplomát szerzett. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen megszerezte az "okleveles bőrfeldolgozó műszaki tanár" diplomát. Illetményét a főiskolai végzettségnek megfelelően állapították meg. Ez a második (1988-ban szerzett) diploma egyetemi vagy főiskolai végzettségnek számít? (Ha egyetemi diplomának számítana, magasabb lenne a bére.)

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.

Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak a Magyar Honvédségnél 1992. július 1-jétől 2012. június 30-ig szerződéses szolgálati jogviszonya volt. Ezt követően kapott közalkalmazotti kinevezést a költségvetési szervünknél, és állítása szerint, tekintettel arra, hogy 5 év 148 nap egyszeresen számítandó szolgálati jogviszonyban és 14 év 221 nap 1,2-szeresen számítandó szolgálati jogviszonyban töltött ideje van, az idei évben jogosulttá válik a 25 éves jubileumi jutalomra. Álláspontunk szerint azonban a tényleges szolgálati jogviszonyban töltött ideje az állományba vétel napjától a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig tart, ezért a 25 éves jubileumi jutalomra az idei évben még nem lesz jogosult. A közalkalmazott ezzel nem értett egyet, és a fenntartóhoz fordult. Megalapozott lehet a közalkalmazott igénye a jubileumi jutalomra?

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?