574 cikk rendezése:
1. cikk / 574 Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása
Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jól értjük, hogy ha a munkáltató akár a per során hagyja jóvá a jognyilatkozatot (mely perben a munkavállaló hivatkozik arra, hogy nem az arra jogosult tett a munkáltató nevében jognyilatkozatot), azzal az említett szakasz alapján fennálló érvénytelenségi okot teljes egészében kiküszöböli? Van-e jelentősége annak, ha a munkavállaló a munkáltatói jóváhagyás előtt hivatkozik érvénytelenségre?
2. cikk / 574 Munkáltató által előírt végzettség megszerzése
Kérdés: A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre további végzettség megszerzését előírni? Ha jogosult, akkor a munkavállaló ilyen esetben megtagadhatja-e ezen új végzettség megszerzését?
3. cikk / 574 Ellenérték nélkül nincs versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Tudomásunk szerint a versenytilalmi megállapodás több dologra is vonatkozhat: új munkaviszony létesítésének a korlátozására, ügyfelek elcsábításának a tilalmára, és a munkáltató jó hírnevének megsértésének tilalmára. Az Mt. 228. §-a (2) bekezdésének első mondata szerint a 228. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet, azonban a második mondata szerint az ellenérték meghatározásakor arra kell tekintettel lenni, hogy milyen mértékben akadályozza a megállapodás a munkavállalót új munkaviszony létesítésében. Amennyiben nem a munkaviszony létesítésének korlátozása (munkaviszony megszűnését követő versenytilalom) a célja a versenytilalmi megállapodásnak, meg lehet-e kötni a megállapodást megfelelő ellenérték kikötése nélkül?
4. cikk / 574 Tanárhiány – egy lépéssel a tanulók előtt
Kérdés:
A Púétv. hatálya alá tartozó, egyházi fenntartású közoktatási intézményben egy, már rajzszakos diplomával rendelkező pedagógus taníthat-e földrajzot szeptembertől, amennyiben vállalja, hogy szeptembertől kezdődően gyorsított eljárással szerezhető képzésen megszerzi a földrajz másoddiplomáját? A fentiekben a tantárgyaknak itt érdemben talán nincsen jelentősége – a kérdés arra irányul, hogy a Púétv. és ennek végrehajtási rendelete tartalmazhat-e olyan rendelkezést (lehet-e valamelyiket így értelmezni), amely lehetőséget ad-e arra, hogy a kényszerítő körülményeket (pl. tanárhiányt) szabályosan lehessen kezelni oly módon, hogy egy pedagógus úgy tanítson egy más tantárgyat, hogy annak még csak végzi a szakképesítését?
5. cikk / 574 Diploma előtt – a végzettség hiánya akadálya a tanításnak
Kérdés: Gimnáziumunkba jelentkezett egy egyetemi hallgató, akinek a tanári diploma megszerzéséig még kettő éve van hátra, tehát utolsó előtti éves. Informatikát és spanyol nyelvet tanítana nálunk. Az iskolaigazgató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt szeretne létesíteni vele. A Púétv. rendelkezése alapján 2024. május 31. napja után – néhány kivétellel – csak az esküt tett pedagógusok taníthatnak (még óraadó tanárként is megbízási szerződéssel). Ha jól értelmeztem, a kivételek közé tartozik a nyelvoktatás, de az informatika tantárgyban már nem vagyok biztos. Alkalmazhatjuk-e köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében az egyetemi hallgatót? Milyen lehetőség van most egy utolsó előtti éves egyetemi hallgató foglalkoztatására?
6. cikk / 574 Tanulmányi szerződés – nem köthető jogszabályban előírt képzésre
Kérdés: Amennyiben egy, a szociális ágazatban, szociális személyes gondoskodást végző, alapszolgáltatás keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának betöltéséhez egy, a 81/2004. ESzCsM rendelet 16. §-ában meghatározott képzés szükséges, köthető-e tanulmányi szerződés? A jogszabályok azt írják elő, hogy a hivatkozott képzés után kiállított tanúsítvánnyal rendelkezni kell, vagy a képzésben lévőként kell a foglalkoztatást megindítani, és a tanúsítványt két év után kell megszerezni (1/2000. SzCsM rendelet). A Szoctv. 19/D. §-a lehetőséget ad a jogviszony megszüntetésére, amennyiben a kötelező továbbképzések nem teljesítettek, azonban – értelmezésem szerint – ez nem továbbképzés. A foglalkoztatás határozott idejű jogviszonyként (helyettesítő státusz) kezdődött, amely az idei évben határozatlan idejű lett. A képzésre történő jelentkezés megtörtént a határozott időtartam alatt, azonban a foglalkoztatás még képzési jogviszony nélkül jött létre. A képzés most indul, már a határozatlan idejű foglalkoztatás alatt. A képzésre történő jelentkezés munkáltatói (jogszabályi hivatkozásra alapozott) szóbeli utasításra történt. A fenntartó tanulmányi szerződést kíván kötni a közalkalmazottal, és ezt szabják feltételéül annak, hogy a képzés díját és annak járulékos költségeit megtérítsék a közalkalmazottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi szerződést nem írja alá, a foglalkoztató arról tájékoztatta a közalkalmazottat, nem vállalja át az utazás és szállás költségét (a képzés szervezése a munka- és lakóhelytől 220 km-re, egyszerre 5 egymást követő napon történik több alkalommal). Az Mt. 229. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tanulmányi szerződés nem köthető a munkáltató által kötelezően előírt képzésre (amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót). Álláspontom szerint, mivel az alkalmazás feltétele a képzés, amely ellenére a foglalkoztató felvette a közalkalmazottat, a képzés kötelező jellege miatt az Mt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazandó, és mint kötelező képzés, valamennyi járulékos költség kötelezően térítendő, valamint a képzésben töltött aktív idő munkában töltött időnek tekintendő. Köthető-e tanulmányi szerződés a fent nevezett, ESzCsM rendeletben foglalt képzés teljesítésére, vagy annak költségeit a munkáltatónak/foglalkoztatónak viselnie kell?
7. cikk / 574 Alapbér a munkaszerződésben – más a szám és más a betű
Kérdés: A felek a munkaszerződésben rögzítik az alapbért. Mi a következménye annak, ha az alapbér számmal, illetve betűvel írt összege eltér? Melyik összegre jogosult a munkavállaló?
8. cikk / 574 Szerződés két ellentmondó nyelvi változatának értelmezése
Kérdés: A munkáltató csak a magyar nyelvet ismeri, a munkavállaló pedig csak spanyolul tud. A felek kétnyelvű (magyar és spanyol), kéthasábos formában kötnek munkaszerződést. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az adott munkaszerződés egy pontja vonatkozásában eltérő a magyar és a spanyol verzió jelentése? Érvénytelennek minősül ez a rendelkezés?
9. cikk / 574 Hallgatói munkaszerződés időtartama – a meghosszabbíthatóság
Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató egy fél évvel megcsúszott a tanulmányai befejezésével. Meghosszabbítható a szerződése? Mire kell ilyenkor figyelni?
10. cikk / 574 Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a jogviszony megszűnése után
Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?
