Szakszervezet - adatkikérés a munkavállalókról

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet - 18 munkavállaló felhatalmazásával - levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok - legalábbis részben - a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló személyes adatainak kezelésére vonatkozóan az Mt. mellett az Infotv. szabályait kell alkalmazni. Az Infotv. 14. §-a feljogosítja az érintettet (jelen esetben a munkavállalót), hogy kérelmezze az adatkezelőnél (a munkáltatónál),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkaszerződés - tanúk nélkül

Kérdés: A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a megbízási szerződés nem tartozik az Mt. hatálya alá, arra a Ptk. rendelkezései az irányadók. Így a továbbiakban az Mt. által szabályozott munkaszerződés és tanulmányi szerződés kötelező alaki kellékei kerülnek ismertetésre, a nem munkaviszonyt szabályozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét - ami akár több százezer forint is lehet - annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. szerint a gépjármű üzemben tartója (a munkáltató)felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel a megengedett legnagyobbsebességre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírásokbetartásra kerüljenek [Kkt. 21. § (1) bek.]. Az előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.