421 cikk rendezése:
1. cikk / 421 E-jegyek elszámolása munkába járás költségtérítésekor
Kérdés: A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3a) bekezdése alapján, ha a munkába járáshoz a bérletet vagy menetjegyet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik. Ebben az esetben a számla kinek a nevére szólhat? A munkáltatóéra vagy a munkavállalóéra? Pontosan milyen igazolásra gondolt ebben az esetben a jogalkotó?
2. cikk / 421 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szeptember 1-jétől
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett új 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A módosítás szerint a kapott felhatalmazás alapján az ágazati miniszterek – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – határozhatnak azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapításáról, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához orvosi vizsgálat szükséges. A minisztériumok által közzétett rendelettervezetek alapján számos munkakörben megszűnik a jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálat elvégzése a munkába lépést megelőzően. A tervezetek nem rendelkeznek például a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkakörök esetén a munkára való alkalmasság megállapításához szükséges kötelező orvosi vizsgálatról. Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, és azt követően kétévenként ismételten kezdeményezni a vizsgálatot. Jól értelmezzük, hogy ez a kötelezettség a munkáltatókat ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül továbbra is terheli? Van egyéb olyan jogszabály vagy más általánosan alkalmazandó előírás, amely alapján ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül a munkavégzés vagy a munkakör jellegére tekintettel kötelező a munkáltatónak elrendelnie a munkavállaló munkára való alkalmassága megállapításához szükséges bármilyen általános vagy specifikus orvosi vizsgálatot?
3. cikk / 421 Munkavédelmi képviselő védelme és a perindítás
Kérdés: Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát kívánja megszüntetni az érintett személy munkakörének megszüntetésére tekintettel, de a munkavédelmi bizottság megtagadja az egyetértés biztosítását, milyen bírósághoz fordulhat a munkáltató, és milyen határidőn belül nyújthatja be a keresetet? Vannak-e speciális eljárási szabályok az ilyen perekre?
4. cikk / 421 Diploma előtt – a végzettség hiánya akadálya a tanításnak
Kérdés: Gimnáziumunkba jelentkezett egy egyetemi hallgató, akinek a tanári diploma megszerzéséig még kettő éve van hátra, tehát utolsó előtti éves. Informatikát és spanyol nyelvet tanítana nálunk. Az iskolaigazgató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt szeretne létesíteni vele. A Púétv. rendelkezése alapján 2024. május 31. napja után – néhány kivétellel – csak az esküt tett pedagógusok taníthatnak (még óraadó tanárként is megbízási szerződéssel). Ha jól értelmeztem, a kivételek közé tartozik a nyelvoktatás, de az informatika tantárgyban már nem vagyok biztos. Alkalmazhatjuk-e köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében az egyetemi hallgatót? Milyen lehetőség van most egy utolsó előtti éves egyetemi hallgató foglalkoztatására?
5. cikk / 421 Hallgatói munkaszerződés időtartama – a meghosszabbíthatóság
Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató egy fél évvel megcsúszott a tanulmányai befejezésével. Meghosszabbítható a szerződése? Mire kell ilyenkor figyelni?
6. cikk / 421 Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként
Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
7. cikk / 421 Munkaadói tájékoztatási kötelezettség – két eset
Kérdés: Az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban a munkaviszony kezdetére és tartamára, valamint a munkahelyre vonatkozóan eleget tesz a munkáltató a jogszabályi előírásoknak, ha annyi szerepel, hogy ezekről a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben állapodnak meg? Munkáltatói figyelmeztetés esetén (joghátrány nem éri a munkavállalót, nem érinti az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt, a munkáltató csak felhívja a munkavállaló figyelmét, hogy a jövőben tartsa be a munkavégzésre irányadó szabályokat), amennyiben ez írásban kerül kiadásra a munkavállaló számára, akkor annak kell jogorvoslati kioktatást tartalmaznia?
8. cikk / 421 Fél óra – nem túlóra
Kérdés:
A munkavégzés konkrét helyéül szolgáló gyártó-, illetve irodaépületek és a munkavállalói bejárat között 8-10 perc sétával, a tényleges kilépés további pár perc biztonsági ellenőrzéssel telik. A cég által alkalmazott beléptetőrendszer kerekíti a kilépési adatokat, olyan módon, hogy ha a munkavállaló a rendszerben szereplő beosztás szerinti munkaidő végét követően fél órán belül hagyja el a munkavállalói bejáraton a területet, azt úgy tekinti, hogy a beosztás szerinti munkaidő végén véget is ért a munkaideje, ha fél–egy óra között, akkor úgy, hogy a beosztás szerinti munkaidő végét követő fél óra elteltével. Szabályos ez a megoldás?
9. cikk / 421 Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben
Kérdés:
A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?
10. cikk / 421 Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
