831 cikk rendezése:
551. cikk / 831 Munkaerő-kölcsönző székhelyváltozásáról szóló tájékoztatás
Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönző cég székhelye megváltozik, akkor a dolgozókat erről írásban kell-e értesíteni?
552. cikk / 831 Kórházi alkalmazott illetményének fizetése
Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
553. cikk / 831 Azonos felek között létesítendő több köztisztviselői jogviszony tilalma
Kérdés: A vezetői kinevezéssel rendelkező, GYES-en lévő köztisztviselőt kinevezheti-e a munkáltató más, nem vezetői munkakörbe úgy, hogy a vezetői kinevezése sem kerül módosításra? Az új kinevezés határozott idejű lenne, heti 20 órás munkavégzési kötelezettséggel, azzal, hogy a határozott idő lejár a fizetés nélküli szabadság lejárta előtt.
554. cikk / 831 Kötetlen munkarend nem alkalmazható a zenekarban
Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – délelőtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.
555. cikk / 831 Jubileumi jutalomra jogosító idő számítása
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A közalkalmazott az alábbi jogviszonyokat igazolta:
1. Szálloda 1979. 07. 02.-1979. 08. 01.
2. SZOT Üdülő 1981. 04. 14.-1983. 07. 05.
3. Másik SZOT Üdülő 1983. 07. 18.-1983. 07. 25.
4. Szálloda 1983. 08. 09.-1983. 09. 30.
5. 2. pontbeli SZOT Üdülő 1983. 10. 07.-1989. 07. 02.
6. Üdülő 1989. 07. 25.-1989. 09. 30.
7. Kórház 1991. 03. 06.-1998. 03. 16.
8. Kollégium 1998. 09. 1-jétől folyamatosan.
A jogviszony megszűnésének módjaként a munkakönyvben mindegyik esetben egyéb ok volt megjelölve. A jubileumi jutalomra jogosító időbe a fenti idők közül melyeket kell beszámítani?
1. Szálloda 1979. 07. 02.-1979. 08. 01.
2. SZOT Üdülő 1981. 04. 14.-1983. 07. 05.
3. Másik SZOT Üdülő 1983. 07. 18.-1983. 07. 25.
4. Szálloda 1983. 08. 09.-1983. 09. 30.
5. 2. pontbeli SZOT Üdülő 1983. 10. 07.-1989. 07. 02.
6. Üdülő 1989. 07. 25.-1989. 09. 30.
7. Kórház 1991. 03. 06.-1998. 03. 16.
8. Kollégium 1998. 09. 1-jétől folyamatosan.
A jogviszony megszűnésének módjaként a munkakönyvben mindegyik esetben egyéb ok volt megjelölve. A jubileumi jutalomra jogosító időbe a fenti idők közül melyeket kell beszámítani?
556. cikk / 831 Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése
Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
557. cikk / 831 Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság mint szabadságra jogosító idő
Kérdés: GYES utáni szabadságmegváltást hogyan, hány napban kell kiadni a kilépő anyukának?
558. cikk / 831 Tizenkét órás műszakban dolgozó szabadsága
Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).
559. cikk / 831 Felmondási védelem ikergyermekek esetén
Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunkaidős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
560. cikk / 831 Részmunkaidős foglalkoztatás munkaidőkeretben
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak úgy, hogy szombaton és vasárnap nincs nálunk munkavégzés. Szeretnénk részmunkaidős munkavállalókat felvenni napi hatórás munkaidőben. Kérdésem, hogy a részmunkaidős munkavállalót beoszthatom-e úgy, hogy egy héten három napot dolgozik napi tíz órában, a maradék két napon pedig egyáltalán nem dolgozik? Ebben az esetben milyen munkaszerződést kell kötnöm vele, mit kell írnom a tájékoztatójába? A heti két nap, amikor nem dolgozik, minek minősül: pihenőnapnak vagy szabadnapnak? Foglalkoztathatom-e így őket a leírtak szerint akkor is, ha az azonos munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállalóknak az általános munkarend szerint kell dolgozni?
