Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után jár pótszabadság, először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (1) és (3) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Diákmunka érettségi után és szünetelő jogviszony mellett

Kérdés: Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nappali tagozatos tanuló, hallgató állhat. Meddig foglalkoztatható az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló tagja abban az esetben, ha leérettségizett, és szeptembertől új (felsőoktatási) intézményben lesz nappali tagozatos hallgató? Járnak-e a járulékkedvezmények, ha a hallgató szünetelteti a hallgatói jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...után fizetendő egészségügyi hozzájárulási és a szociális hozzájárulási adó alól sem [Eho-tv. 5. § (1) bek. f) pont, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bek. b) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Irányadó időszak 2013. augusztus 1-je után

Kérdés: A távolléti díj számításával összefüggő szabályok augusztus 1-jei módosításánál azt olvastam, hogy a bérpótlékokat, illetve a teljesítménybért 6 hónapra visszamenőlegesen kell majd vizsgálni. Korábban a megelőző 6 naptári hónap volt a törvényben. Van a kettő között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a határidőkre vonatkozó egyes szabályok nem alkalmazhatók, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó (Mt. 26. §). Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Kötetlen munkarend

Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározható munkaidő mértékét, 2014-től ilyen konkrét mérték nem lesz. Nem válik azonban kötötté a munkarend csupán attól, mert egyes feladatokat a munkáltató által előírt időpontban kell teljesíteni. Jó példa a kérdésben említett eset: a heti egy-két értekezlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek.].A munkaszerződésben rögzített egyes megállapodások nem kerültek automatikusan hatályon kívül helyezésre az Mt. életbelépésével. Ezért, annak ellenére, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszából: […] ...képviselők munkajogi védelmében ne lehessen különbséget tenni, különben a jogok gyakorlása során eltérő helyzetben lennének az egyes munkavédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Bérfizetés elszámolási időszakban

Kérdés: A kft. 6 havi munkaidőkeretben, teljesítménybér-időbér összekapcsolásával foglalkoztatja a dolgozókat. Áttérnének az elszámolási időszakra. Az Mt. 156. §-ának (1) bekezdése az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és órabérrel díjazott munkavállalók esetében eltérést enged a munkabér elszámolásának vonatkozásában, ezért a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés alapján olyan elszámolási módot is alkalmazhat, hogy a havi bérkifizetést a ténylegesen ledolgozott órák alapján lehessen teljesíteni. Ez a fajta megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között alkalmazható az elszámolási időszakra is?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási időszak alkalmazása esetén – az Mt. 101-102. §-aiban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) [Mt. 97. § (3) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkavállaló utasítása valóságtól eltérő nyilatkozattételre hatósági eljárásban

Kérdés: A munkavállalóink számára lehetséges-e jogszerűen olyan utasítást adni, hogy amennyiben a munkáltatónál hatósági eljárás (például munkaügyi ellenőrzés) indul, egyes tényekről a valóságtól eltérően, mindenkor a munkáltatóra kedvezőbb módon nyilatkozzanak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló és a munkáltató kölcsönösen köteles együttműködni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése ezen túlmenően azt is kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Közalkalmazotti megállapodás a Klebelsberg Központnál

Kérdés: Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.
Részlet a válaszából: […] ...szerint, hogy az iskola, mint telephely, önállónak minősüljön, azaz vezetője (az iskolaigazgató) a közalkalmazotti tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezzen, azaz olyan munkáltatói jogokkal, amelyek tekintetében a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Szakszervezeti kifogási jog kollektív szerződés alapján

Kérdés: Kollektív szerződésben meghatározható-e kifogási jog a szakszervezetnek? Belefér-e ez a felek közötti kapcsolatrendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságokat, akár oly módon is, hogy lehetővé teszi a szakszervezetnek, hogy kifogással élve lényegében vétójogot gyakoroljon egyes munkáltatói intézkedések kapcsán. Természetesen ebben az esetben ennek feltételeit részletesen meg kell határozni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
56
57
58
84