Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...az utóbbié a közalkalmazottakra, közszolgálati tisztviselőkre, a hivatásos állományúakra és a honvédekre, továbbá a bírákra, ügyészekre és igazságügyi, valamint ügyészségi alkalmazottakra terjed ki.Tartalmi kérdéseket a változás az Mt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Foglalkoztatási szervezetrendszer változásai – minisztériumi integráció

Kérdés: Hallottuk, hogy a minisztériumhoz kerül a foglalkoztatási kérelmek elbírálása másodfokon. Tudnának erről bővebb tájékoztatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkaügyi központok és kirendeltségeik. Ez utóbbiak, szakigazgatási szervként, teljesen beolvadtak a kormányhivatalokba, az NMH egyes feladatait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium vette át. Továbbá ezzel megszűnt az addig az NMH önálló feladat- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Vezető állású munkavállalót megillető új felmondási tilalom

Kérdés: Cégvezetőként vezető állású munkavállaló vagyok egy gazdasági társaságnál. Férjemmel rég­óta szeretnénk gyermeket, de eddig nem sikerült, így 2015-ben lombikbébiprogramban kívánunk részt venni. Azt hallottam, hogy 2015-től a programban való részvétel védettséget jelent számomra a munkahelyemen, akkor is, ha vezető állású vagyok. Jól értesültem erről a változásról? Ha igen, akkor milyen egyéb feltételeknek kell esetleg megfelelnem?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó egyes rendelkezései valóban változtak 2015. január 1-jétől. Továbbra is hatályos az az általános szabály, miszerint a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől az Mt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Bértarifa-szerződés módosításához való jog

Kérdés: A munkáltatónál jogutódlás következtében megváltoztak az "erőviszonyok" a szakszervezetek között. A beolvadt cég kollektív szerződése megszűnt, mert az átvevő munkáltatónak volt saját kollektív szerződése, már 9 év óta. A beolvadt munkáltatónál egy másik szakszervezet rendelkezett jelentős képviselettel, olyannyira, hogy az egyesült (átvevő, jogutód) munkáltatónál is eléri a tagjai száma a 10%-ot (korábban az átvevő munkáltatónál nem volt ennyi e szakszervezet taglétszámának az aránya). Készülve a jövő évi bértárgyalásokra, ez a szakszervezet szeretne részt venni a kollektív szerződés bértarifa-mellékletének meghatározására irányuló tárgyalásokban. Ha jól olvassuk az Mt.-t, akkor erre nincs lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 276. §-ának (1) és (5) bekezdése szerint a munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, a kollektív szerződés pedig a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló arra irányuló kérését, hogy a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérését követően a gyermek hároméves koráig a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben kerüljön foglalkoztatásra, a munkáltatónak nem áll módjában megtagadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...zömmel a közalkalmazottakra is irányadónak kell tekinteni (kivételt képeznek a szabadság besorolástól függő mértékére és egyes pótszabadságokra vonatkozó rendelkezések). A Kjt. 2013. június 30-ig hatályos 59. §-a ugyanis a régi Mt.-re hivatkozott vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadságra való jogosultság – nem arányosítható a részmunkaidő miatt

Kérdés: 2014. áprilisban GYES alatt jött vissza a dolgozó részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő napi 6 órát jelent, és heti 2-3 nap. Október 1-jétől pedig GYES mellett teljes munkaidőben kezdett dolgozni. Hogyha kiszámolom neki a 2014-es évre járó időarányos szabadságát, akkor az áprilistól októberig terjedő időszakra is jár neki rendesen szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság mértékére vonatkozó szabályok körében nem tesz különbséget a rész- és a teljes munkaidő között. Tehát ugyanannyi szabadság jár a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak is, mint a teljes munkaidősnek, függetlenül a munkaidő mértékétől. Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...iratok selejtezése kapcsán abból kell kiindulnunk, hogy az egyes jogszabályok milyen elévülési időt határoznak meg. Megjegyezzük, hogy az alábbiakban csak az elévülésre vonatkozó általános szabályokat részletezzük, amelyeket számos speciális eset egészít ki (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató válasszon, melyik törvény hatálya alatt szeretne működni, illetve hogy az egyes foglalkoztatási törvényekben válogasson a neki tetsző intézmények közül. A Kjt. és a Kttv. egyes rendelkezései átvételének (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Polgármesterek jogállásának szabályozása – átmeneti joghézag

Kérdés: A Pmtv. 2014. október 12-i hatályon kívül helyezését követően melyik jogszabály szabályozza a polgármester munkaidejét, szabadságát, fegyelmi és kártérítési felelősségét, egyéb juttatásait stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a helyébe lépő szabályozás. A joghézag orvoslására azonban hamarosan sor kerül. Jelen cikk megírásakor az Országgyűlés tárgyalja az egyes jogállási törvények módosításáról szóló T/1767 számú törvényjavaslatot, amelynek tervezett 20. §-a a Kttv.-t egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.
1
54
55
56
88