Béremelés kulturális közfeladatot ellátó munkáltatónál

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban: a válaszadásnál nem vizsgáljuk, hogy a munkáltatónál a foglalkoztatottak alkalmazása valóban jogszerűen történik-e közalkalmazotti jogviszonyban, ugyanis a kérdés megválaszolása során ez nem bír meghatározó jelentőséggel. Az Lttv. szerinti közlevéltárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Illetményemelés a közoktatásban – a számítás menete és a NOKS-munkakörben dolgozók

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?
Részlet a válaszából: […] ...utáni illetményrészre. Ami azt jelenti, hogy ez összesen 102%-nak felel meg. Lényegében tehát visszafelé lehet kiszámítani az egyes illetményrészekre eső konkrét összeget, de hangsúlyozzuk: a végrehajtás szabályszerűségének megítélése során nem ez, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Új évi pedagógus-béremelés

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jei 10%-os béremelésével kapcsolatban kérdezzük: Helyes-e az az értelmezés, hogy a pedagógusok 2025. december 1-jei alapilletménye, mesterfokozat után járó 2%-os, egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedése, az esélyteremtési illetmény 20%-os összegeit emeljük, a TÉR 20 000 Ft-os összege változatlan marad, és nem képezi az emelés alapját az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, főigazgatói, helyettesi megbízási díj, illetve a pótlékok sem? A kérdés a megbízási díjakra és pótlékokra irányulna, mert egy előadáson elhangzottak alapján ez is része a 10%-os emelésnek. Igaz, hogy a gyakornoki bér növekedése miatt az alsó határok nőni fognak?
Részlet a válaszából: […] ...435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében a 10%-os mérték az intézményi szintű átlagos emelésre vonatkozik, tehát az egyes pedagógusok között lehet differenciálni, eltérő százalékos emelést kaphatnak. A szabály a „2025. december 1-jei pótlékok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Vezető állású munkavállaló – ami versenytilalmi megállapodásban kiköthető

Kérdés: Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?
Részlet a válaszából: […] ...a tilalom akár az összes munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalót is érintheti.A versenytilalmi megállapodásban nem kötelező az egyes részkötelezettségek tekintetében külön-külön meghatározni a munkáltató által fizetendő ellenértéket: az egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Gépkocsivezetők munkaidejének elszámolása

Kérdés: Egyesületünk támogató szolgálatot működtet. A szolgálat segítő gépkocsivezetői a fogyatékos személyek szállítását végzik munkába, családhoz, színházba és iskolába. Az ellátási terület, ahová szállítanak, részben a szolgálat székhelyétől távolabb esik. A napi nyolcórás munkaidőbe nem fér bele a munkavégzés, akár 9–12 órát is dolgoznak. Hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Hétfőtől péntekig vannak beosztva egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Helyes-e ez a munkarend, amit alkalmazunk? Lehet-e hathavi keret, ha nincs kollektív szerződésünk? Pihenőnapjuk szombat és vasárnap, de hétköznap is adunk ki pihenőnapot. A hétköznapi pihenőnap minek minősül, pihenő- vagy szabadnapnak? Ha igény van, este is kell munkát végezni, akár színházba szállítani az embereket, vagy hétvégi rendezvényekre. Ez az időtartam túlórának minősül? Alapesetben a támogató szolgálat hétvégén nem működik, de mégis vannak hétvégi programok, és ekkor is írnak menetlevelet. Ha a hétvégi rendezvényekre a gépkocsivezető elviszi a helyszínre a fogyatékos embereket, és pár óra múlva hazaszállítja őket, ezt hogyan kell elszámolni a segítő gépkocsivezető esetében?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató alanyi jogon legfeljebb négyhavi munkaidőkeretet alkalmazhat. Ennél hosszabb, de legfeljebb hathavi munkaidőkeret a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, továbbá a közlekedési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Felelősség – a tüdőszűrő vizsgálatra menet bekövetkezett baleset

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvos tüdőszűrő vizsgálatra kötelezte a munkavállalót. A munkavállaló a tüdőszűrő vizsgálat helyére való utazás során – mely nem munkaidőben történt – gépjárművével balesetet szenved. Hogyan minősül ez az eset? Munkajogi vonatkozásban fennáll a munkáltatói kártérítési felelősség? Munkavédelmi vonatkozásában munkabalesetnek minősül? Társadalombiztosítás vonatkozásában üzemi balesetnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri [Ebtv. 52. § (1) bek.]. Az előzőekben írt logika alapján itt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Szociális ágazati pótlékra jogosultság a bölcsődei étkeztetésben

Kérdés: Egy település intézményében óvodai ellátás, bölcsődei ellátás és gyermekétkeztetési feladatok is vannak. Az intézményben működő konyha gyermekétkeztetés keretében bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekeknek is biztosítja az étkeztetést. A konyhai dolgozók, közalkalmazottak (élelmezésvezető, adminisztrátor, szakács, konyhalány) jogosultak-e szociális ágazati pótlékra a 257/2000. Korm. rendelet 15/A-a szerint, tekintettel arra, hogy bölcsődei gyermekek étkeztetése is történik az intézményben?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottat – egyes, de a kérdés szerinti esetet nem érintő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó kivételekkel – a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Kisgyermeknevelői létszámigény – eltérő helyen működő bölcsődénél

Kérdés: A 6/2016 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján öt vagy több bölcsődei gyermekcsoport esetében plusz két kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Esetünkben két telephelyen működik bölcsőde, az egyik négy, a másik két csoporttal. Intézményünk nem önálló bölcsőde, hanem a gyermekjóléti intézmény (szolgálat, központ, iskolavédőnő és bölcsőde) alá tartozó telephelyek. A fenti jogszabály vonatkozik-e ránk így, hogy nem ugyanazon a telephelyen működik a két bölcsőde – az egyik négy, a másik két csoporttal? Az említett 2. számú melléklet az önálló bölcsőde feletti sorban úgy fogalmaz, hogy „bölcsődénként”. Bölcsődéinket hogyan értelmezi a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...hogy többcélú intézményük önálló szervezeti és szakmai egységének a bölcsőde minősül-e (az összes telephelyével együtt), vagy az egyes bölcsődei telephelyek? A Gyvt. 43. §-ának (2) bekezdése szerint „a bölcsőde szervezetileg működheta) önálló bölcsődeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:      

Köztisztviselői besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság – a főiskolai tanulmányok tartama

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vehető időtartamokat a Kttv. 8. §-ának (5)–(8) bekezdései határozzák meg. A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok beszámításáról rendelkezik a közszolgálati tisztviselők besorolásánál, így –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Pedagógus-teljesítményértékelés és -illetményemelés

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet 3. §-a értelmében a Púétv. 98. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredményeként az illetményt 2025. szeptember 1-jétől kell megállapítani, az erre vonatkozó kinevezésmódosítást legkésőbb 2025. szeptember 20-ig kézbesíteni kell. Amennyiben egy pedagógust értékelnek, és ez alapján illetménye módosul, tekintettel arra, hogy a pedagógus 2025. szeptember 1. napja előtt már CSED-ben részesül (augusztus hónaptól), meg kell-e állapítani az új illetményét és módosítani kell-e a kinevezését?
Részlet a válaszából: […] Igen, a jogviszonya ugyanis fennáll, bár az abból eredő kötelezettségek teljesítése szünetel. Így amennyiben esetében 2025 nyarán lefolytatásra került a teljesítményértékelés, fel kellett emelni az érintett illetményének összegét, ettől teljesen független az a körülmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
88