Elszámolás a „túlvett” cafeteriával

Kérdés: A munkáltató cafeteriát biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló munkaviszonya egyoldalúan (felmondás/azonnali hatályú felmondás útján) megszűnik. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig az arányos cafeteria összegéhez képest magasabb összeget („többlet”) vett igénybe, akkor ezt a „többletet” a munkáltató visszakövetelheti? Erre munkabérből való levonás útján lehetőség van? Ha a munkaviszony azonban a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, úgy van-e bármi akadálya annak, hogy a munkavállalónak kifizetendő munkabér összegét a cafeteria munkaviszony megszűnéséig arányos összegét meghaladó résszel csökkentsék?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriáról a munkáltató alapvetően szabadon dönthet, és szabályzatban meghatározhatja, hogy miként vállal kötelezettséget annak megfizetésére [Mt. 16–17. §]. Amennyiben a munkavállaló az időarányosan járó cafeteriánál többet vesz igénybe, akkor tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Vezérigazgatói juttatások a munkaviszony megszűnése esetére

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...négyhavi távolléti díj. Ezen túlmenően az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díj is megilleti, azaz a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére (a felmentési időre) járó távolléti díjnak megfelelő összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Cégvezető – a cégbejegyzésből történő törlés

Kérdés: Cégvezető pozícióban lévő munkavállalót törölnek a cégbírósági bejegyzésből anélkül, hogy erről előzetesen őt tájékoztatnák. Ez milyen hatással lesz a felek között érvényben lévő munkaszerződésre? Kiemelten a munkaszerződésben foglalt korlátozásokat figyelembe véve, amelyek túlzóak egy nem vezető pozíciót betöltő munkavállalóra nézve. Kérhető-e a munkáltatótól, hogy felmondással szüntesse meg a munkaviszonyt, hiszen a vezetői pozíció egyoldalú visszavonása miatt a munkaköri leírás nagy része már tárgytalanná vált?
Részlet a válaszából: […] ...sem, azokat a továbbiakban is alkalmazni kell. A munkavállalónak ugyan bármikor lehetősége van kezdeményezni, hogy a munkáltató felmondással szüntesse meg a munkaviszonyát, ugyanakkor ennek az nem köteles eleget tenni, illetve erre „kényszeríteni”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Két cég beolvadása a harmadikba – az ügyvezetők „sorsa”

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik társaságba olvad. Mindhárom gazdasági társaságnál az ügyvezetői tisztség ellátására munkaviszony keretében került sor. A két beolvadó gazdasági társaság esetében az eddigi ügyvezetők tisztsége megszűnik. Az ügyvezetői tisztségek megszüntetésére a gyakorlatban milyen munkajogi szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...társaságok általános jogutódja – megkísérelheti megszüntetni (pl. közös megegyezéssel) [Mt. 64. § (1) bek. a) pont] vagy felmondással [Mt. 64. § (1) bek. b) pont]. A közös megegyezéshez a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatára, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Egyenlő bánásmód sérelme – „feláll” az osztály

Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek elviekben az eset körülményeitől függően alapul szolgálhatnak az érintett munkavállalók számára, hogy a munkaviszonyukat akár felmondással, akár azonnali hatályú felmondással szüntessék meg. Amennyiben a számviteli osztály érintett munkatársai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Nyugdíjas státusz igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen ehhez a státuszhoz az Mt. más munkajogi szabályokat fűz, így különösen határozatlan idejű munkaviszonyban nem kell indokolni a felmondást, és nem jár végkielégítés sem [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, 66. § (9) bek., 77. § (5) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Fizetés nélküli szabadság kérelmezése

Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
Részlet a válaszából: […] ...16. § a) pont], emellett nem jogszerző idő a fizetett szabadság [Mt. 115. §], és ha az egybefüggő 30 napot meghaladja, akkor a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében sem [Mt. 69. § (4) bek. és 77. § (2) bek.]. Ezekre a jogkövetkezményekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

„Szabadsághalmozódás” – a kiadás elrendelése

Kérdés: Önkormányzatunknál az éves szabadságok kiadásának egyeztetése során megállapítást nyert, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatalsegédnek 145 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melyből 30 nap az idei évi, míg 115 nap 2014–2019. évekről „ragadt bent”, a korábbi településvezető ideje alatt halmozódott fel. Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságának kivételére abban az esetben, amennyiben a munkavállaló nem akar szabadságra menni? Az Mt. erre nem tartalmaz kifejezett választ. A munkavállaló azért nem akar szabadságra menni, mert azzal számol, hogy így a munkaviszony megszűnésekor hozzá fog jutni a szabadság pénzbeli megváltásához. Véleményem szerint, amíg a munkáltató az ilyen úgynevezett „beragadt” szabadságot nem adja ki, folyamatos jogsértő állapotot tart fenn. A munkáltató tudja úgy a munkát szervezni, hogy helyettesítéssel elláttatja a hivatalsegédi feladatokat, és elrendeli a munkavállaló ki nem adott 115 nap szabadságának kivételét egy részletben. Van-e joga a munkáltatónak így elrendelni a szabadság kivételét, kötelezheti-e a munkavállalót ilyen formában a szabadság kivételére? Mi van abban az esetben, ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, szándékosan nem megy el szabadságra? Milyen eszköze van még ezenkívül a munkáltatónak arra, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, és a munkavállaló szabadságát rendezze?
Részlet a válaszából: […] ...állapítson meg. Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés súlyától függően elviekben akár a munkavállaló magatartásával indokolt felmondásra [Mt. 66. § (2) bek.], illetve azonnali hatályú felmondásra is sor kerülhet [Mt. 78. §]. Ez utóbbihoz azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Munkaviszony-megszűnéshez kapcsolódó igazolások – a kiadás módja

Kérdés: Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében: „A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.” A munkáltató a fenti szakasz utolsó fordulata szerinti, „egyéb jogszabályokban előírt igazolások” kiadására vonatkozó kötelezettségét jogszerűen teljesíti-e, amennyiben ezeket a dokumentumokat a munkáltató képviseletében eljáró személy fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, majd az így keletkezett, pdf-formátumú dokumentumokat kizárólag a távozó munkavállaló számára hozzáférhető, biztonságos elektronikus felületen a munkavállaló számára elérhetővé (letölthetővé) teszi legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanaptól kezdve három hónapon keresztül? További kérdés, hogy a fent hivatkozott igazolások mindegyike kiadható-e elektronikus úton, vagy van olyan közöttük, amelyik bármely oknál fogva továbbra is papíralapon adandó át a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások alakiságára vonatkozó követelményeit az azok kiadását előíró normák határozhatják meg, mivel – a „működési bizonyítványon” [Mt. 81. § (1) bek.] kívül már nincs olyan igazolás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Csoportos létszámcsökkentés – a kritikus 30 nap

Kérdés: Az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló
munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A harmincnapos időszakban mit szükséges figyelembe venni? A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatok közlésének/megkötésének időpontját, vagy pedig a munkaviszonyok megszűnésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó szabályok alkalmazását. Ha ugyanis nincs olyan harmincnapos időszak, amelyen belül elérné a megszüntetések (felmondások közlésének, közös megegyezések megkötésének) száma a fentiekben ismertetett törvényi korlátokat, az nem lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
93