117 cikk rendezése:
101. cikk / 117 Vezetői megbízás visszavonását követően megállapítható illetmény
Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban egy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőnktől a vezetői megbízást visszavonjuk. A Ktv.-nek megfelelően felajánlunk neki egy másik munkakört, amelyet az előzetes megbeszélések szerint el is szándékozik fogadni, ezért hat hónapig még a korábbi illetményével azonos összegű illetményre lesz jogosult. Van-e lehetőségünk számára a korábbinál magasabb illetmény megállapítására is, vagy csak a korábbival azonos illetményre lehet igénye a köztisztviselőnek?
102. cikk / 117 Munkavédelmi bírság – ha már a tetőn vannak
Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?
103. cikk / 117 Jegyző illetménye
Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál jelenleg a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, ám a nagy munkateher miatt ez hosszú távon nem megoldás, ezért a jegyzői pályázat kiírását e hónapban tervezzük. Kérdésünk, hogy a pályázat kiírásakor csak a Ktv.-ben meghatározott illetményt jelölhetjük-e meg, vagy lehetőség van arra, hogy az előző jegyző részére megállapított illetményt határozzuk meg, amely magasabb összegű volt?
104. cikk / 117 Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt
Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
105. cikk / 117 Illetményeltérítés – módosítás év közben
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?
106. cikk / 117 GYES-ről visszatérő köztisztviselő illetményeltérítése
Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?
107. cikk / 117 Rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó pótszabadsága
Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?
108. cikk / 117 Kötelező bérkorrekció
Kérdés: Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?
109. cikk / 117 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
110. cikk / 117 Illetménycsökkentés GYES alatt?
Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
