8 találat a megadott sérelemdíj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges [Ptk. 2:52. § (1)-(2) bek.].Az egyes munkavállalók táskáinak szúrópróbaszerű ellenőrzése, ha az azzal kapcsolatos személyes adatkezelés jogalapja, célja nem áll fenn, vagy az azzal összefüggő és megfelelő előzetes érintetti tájékoztatás követelménye nem teljesül, valóban megsértheti a munkavállaló személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát. Azonban, még ha meg is valósul ez a jogsértés, önmagában ez nem ad alapot a sérelemdíj iránti igényre. Egy ítéletében a Kúria az egységes bírói gyakorlatra is hivatkozással kifejtette, hogy a munkavállaló által a perben őt érintően a csomagellenőrzéssel összefüggő, bizonyítottan jogellenes adatkezelés sérelemdíj alkalmazását nem teszi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. A munkáltató a munkavállaló személyiségi jogainak megsértéséért a munkajogi kártérítési szabályok alapján, objektív felelősséggel tartozik [Mt. 9. § (1) bek., 166. § (1) bek.]. Az a körülmény, hogy a munkavállaló nem tud részt venni a hozzátartozója temetésen, emberi méltóságát, kegyeleti jogait sérti. A Kúria egy döntésében az édesanya temetésén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkotmányos jog (és nem pedig nem nevesített személyiségi jog). Az Alkotmánybíróság ez alapján megkülönböztette a munkához való jog szociális jogi és alanyi jogi oldalát. A munkához való jog mint szociális jog magában foglalja az állam kötelezettségét a jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére. A munkához való jog mint alanyi jog a munka, a foglalkozás és a vállalkozás szabad megválasztásának és gyakorlásának jogát jelenti [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, 327/B/1992. AB határozat]. A munkavállalónak azonban nincs alanyi joga egy adott álláshoz vagy munkajogviszonyhoz.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Erre a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése sem a munkához való jog, sem a személyiségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]folyamatban lévő ügyben a tanú az ügy lényeges körülményére vonatkozóan tett hamis vallomást. A kérdéses esetben ez több okból elmaradhatott. Például azért, mert az eljáró bíróság szerint a vallomás nem lényeges körülményre vonatkozott. Nem hamis tanúzás az sem, ha a tanú saját belátása szerint, de tévesen értékeli az általa előadott tényeket. Az alapügy befejezését követően viszont Ön is tehet feljelentést hamis tanúzás miatt (Btk. 274. §).A Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát már nem szabályozza, ehelyett, akit a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jelen esetben tehát azt kell bizonyítani, hogy a tanú állítása az Ön jó hírnévhez, becsülethez való jogát sértette. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.].Az a körülmény, hogy valaki a szerelvény elé lép, és gázolás következik be, valóban a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik, annak bekövetkezésére nincs ráhatása. Azonban a vasúti tevékenység végzése során előfordulnak hasonló balesetek, és alappal feltételezhető, hogy egy ilyen baleset a mozdonyvezető munkavállaló számára lelki terhet okoz. A károkozó esemény, azaz a baleset valóban ellenőrzési körön kívüli, de annak esetleges bekövetkezésével számolni lehetett. Ebből következően a munkáltató nem mentesülhet a munkavállalóval szembeni kártérítési felelőssége alól.A lelki megterhelés, azaz a legmagasabb szintű lelki egészséghez fűződő jog, mint személyiségi jog megsértése miatti munkáltatói felelősségre a Ptk. meghatározott szabályait kell alkalmazni munkaviszony esetén is, azzal, hogy a sérelemdíj iránti igény elbírálása során az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és tartalmi követelményeknek, akkor eredményesen nem lehet a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés alapján kártérítésre kötelezni. Ugyanakkor, ha a munkáltató a felmondás közlése során a munkavállalót megalázó helyzetbe hozta, mellyel sérültek a munkavállaló személyiségi jogai, erre alapíthat kártérítési igényt a sérelmet szenvedett fél. A személyiségi jogok védelme során a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók [Mt. 9. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállalót személyiségi jogában megsértette a munkáltató, akkor sérelemdíjat követelhet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;- a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint [Ptk. 2:51. § (1) bek.].Emellett akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel egy összegben határozza meg (Ptk. 2:52. §). A jogsértéssel okozott hátrány tehát a fizetendő sérelemdíj mértékében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket szabályozzák [Kttv. 12. § (4)-(6) bekezdés].Az új Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, ún. sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ezzel összefüggésben az eddigi nem vagyoni sérelmeket ellensúlyozó kártérítés helyett megjelenik a Kttv.-ben is a sérelemdíj [Kttv. 169. § (3) bek.] jogintézménye. A közszolgálati tisztviselő elleni, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása alapvető munkáltatói jog [Kttv. 6. § 1. pont], a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat csak hagyományos írásbeli formában közölhető, elektronikusan nem [Kttv. 20. § (3) bek.]. A közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére - bizonyos eltérésekkel - a fegyelmi eljárásra meghatározott szabályokat kell alkalmazni [Kttv. 11. § (5) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben a közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság bírálja el [Kttv. 190. § (2) bek. f) pont], ám ha a jogviszony már megszűnt, közvetlenül bírósághoz lehet fordulni [Kttv. 11. § (6) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani [Kttv. 238. § (3) bekezdés].Ami a kamatot illeti: a Kttv. 147. §-a szerint a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, hanem a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell majd fizetni. A Kttv. 149/A. §-a pedig lehetővé teszi,[…] részlet vége a válaszból.