Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

8 találat a megadott sérelemdíj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Csomag jogellenes átkutatása és a sérelemdíjra való jogosultság
Kérdés: Munkavállalóinkat szúrópróbaszerűen szoktuk ellenőrizni a gyárból való kilépéskor, és ilyenkor a csomagjuk kinyitására hívjuk fel őket. Az egyik munkavállalónk esetében ez meg is történt, de utólag a HR-en keresztül a munkáltatóval szembeni sérelemdíj iránti igényt terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy az ilyen csomagátvizsgálás nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak, így a személyiségi jogát sérti. Igaza lehet?
Részlet a válaszból: […]ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges [Ptk. 2:52. § (1)-(2) bek.].Az egyes munkavállalók táskáinak szúrópróbaszerű ellenőrzése, ha az azzal kapcsolatos személyes adatkezelés jogalapja, célja nem áll fenn, vagy az azzal összefüggő és megfelelő előzetes érintetti tájékoztatás követelménye nem teljesül, valóban megsértheti a munkavállaló személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát. Azonban, még ha meg is valósul ez a jogsértés, önmagában ez nem ad alapot a sérelemdíj iránti igényre. Egy ítéletében a Kúria az egységes bírói gyakorlatra is hivatkozással kifejtette, hogy a munkavállaló által a perben őt érintően a csomagellenőrzéssel összefüggő, bizonyítottan jogellenes adatkezelés sérelemdíj alkalmazását nem teszi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3977
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Kegyeleti jog megsértése miatti sérelemdíj
Kérdés: Milyen következményekkel jár az, ha a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló számára a hozzátartozó temetésén való részvételt, arra távollétet nem engedélyez?
Részlet a válaszból: […]örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. A munkáltató a munkavállaló személyiségi jogainak megsértéséért a munkajogi kártérítési szabályok alapján, objektív felelősséggel tartozik [Mt. 9. § (1) bek., 166. § (1) bek.]. Az a körülmény, hogy a munkavállaló nem tud részt venni a hozzátartozója temetésen, emberi méltóságát, kegyeleti jogait sérti. A Kúria egy döntésében az édesanya temetésén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3428
3. találat: Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme
Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án - a próbaidő lejárta előtt két nappal - volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszból: […]alkotmányos jog (és nem pedig nem nevesített személyiségi jog). Az Alkotmánybíróság ez alapján megkülönböztette a munkához való jog szociális jogi és alanyi jogi oldalát. A munkához való jog mint szociális jog magában foglalja az állam kötelezettségét a jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére. A munkához való jog mint alanyi jog a munka, a foglalkozás és a vállalkozás szabad megválasztásának és gyakorlásának jogát jelenti [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, 327/B/1992. AB határozat]. A munkavállalónak azonban nincs alanyi joga egy adott álláshoz vagy munkajogviszonyhoz.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Erre a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése sem a munkához való jog, sem a személyiségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3109
4. találat: Hamis tanúzás munkaügyi perben
Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
Részlet a válaszból: […]folyamatban lévő ügyben a tanú az ügy lényeges körülményére vonatkozóan tett hamis vallomást. A kérdéses esetben ez több okból elmaradhatott. Például azért, mert az eljáró bíróság szerint a vallomás nem lényeges körülményre vonatkozott. Nem hamis tanúzás az sem, ha a tanú saját belátása szerint, de tévesen értékeli az általa előadott tényeket. Az alapügy befejezését követően viszont Ön is tehet feljelentést hamis tanúzás miatt (Btk. 274. §).A Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát már nem szabályozza, ehelyett, akit a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jelen esetben tehát azt kell bizonyítani, hogy a tanú állítása az Ön jó hírnévhez, becsülethez való jogát sértette. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2652
5. találat: Felelősség gázolásos baleset esetén
Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
Részlet a válaszból: […]bek.].Az a körülmény, hogy valaki a szerelvény elé lép, és gázolás következik be, valóban a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik, annak bekövetkezésére nincs ráhatása. Azonban a vasúti tevékenység végzése során előfordulnak hasonló balesetek, és alappal feltételezhető, hogy egy ilyen baleset a mozdonyvezető munkavállaló számára lelki terhet okoz. A károkozó esemény, azaz a baleset valóban ellenőrzési körön kívüli, de annak esetleges bekövetkezésével számolni lehetett. Ebből következően a munkáltató nem mentesülhet a munkavállalóval szembeni kártérítési felelőssége alól.A lelki megterhelés, azaz a legmagasabb szintű lelki egészséghez fűződő jog, mint személyiségi jog megsértése miatti munkáltatói felelősségre a Ptk. meghatározott szabályait kell alkalmazni munkaviszony esetén is, azzal, hogy a sérelemdíj iránti igény elbírálása során az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2633
6. találat: Sérelemdíjra jogosultság felmondáskor
Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?
Részlet a válaszból: […]és tartalmi követelményeknek, akkor eredményesen nem lehet a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés alapján kártérítésre kötelezni. Ugyanakkor, ha a munkáltató a felmondás közlése során a munkavállalót megalázó helyzetbe hozta, mellyel sérültek a munkavállaló személyiségi jogai, erre alapíthat kártérítési igényt a sérelmet szenvedett fél. A személyiségi jogok védelme során a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezései lesznek irányadók [Mt. 9. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállalót személyiségi jogában megsértette a munkáltató, akkor sérelemdíjat követelhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2518
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Személyiségijog-sértés - négyszemközt
Kérdés: Mi a teendő, ha a munkahelyemen négyszemközti beszélgetést folytatok egy kollégámmal, és ő azt ellenem felhasználja, pletykákat indít, a beszélgetést telefonon rögzíti, másoknak mutogatja, és nekem ebből kellemetlenségem származik?
Részlet a válaszból: […]jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;- a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint [Ptk. 2:51. § (1) bek.].Emellett akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel egy összegben határozza meg (Ptk. 2:52. §). A jogsértéssel okozott hátrány tehát a fizetendő sérelemdíj mértékében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1961
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Új Ptk. a közszolgálatban
Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszból: […]személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket szabályozzák [Kttv. 12. § (4)-(6) bekezdés].Az új Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, ún. sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ezzel összefüggésben az eddigi nem vagyoni sérelmeket ellensúlyozó kártérítés helyett megjelenik a Kttv.-ben is a sérelemdíj [Kttv. 169. § (3) bek.] jogintézménye. A közszolgálati tisztviselő elleni, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása alapvető munkáltatói jog [Kttv. 6. § 1. pont], a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat csak hagyományos írásbeli formában közölhető, elektronikusan nem [Kttv. 20. § (3) bek.]. A közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére - bizonyos eltérésekkel - a fegyelmi eljárásra meghatározott szabályokat kell alkalmazni [Kttv. 11. § (5) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben a közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság bírálja el [Kttv. 190. § (2) bek. f) pont], ám ha a jogviszony már megszűnt, közvetlenül bírósághoz lehet fordulni [Kttv. 11. § (6) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani [Kttv. 238. § (3) bekezdés].Ami a kamatot illeti: a Kttv. 147. §-a szerint a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, hanem a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell majd fizetni. A Kttv. 149/A. §-a pedig lehetővé teszi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1883