129 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban egy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőnktől a vezetői megbízást visszavonjuk. A Ktv.-nek megfelelően felajánlunk neki egy másik munkakört, amelyet az előzetes megbeszélések szerint el is szándékozik fogadni, ezért hat hónapig még a korábbi illetményével azonos összegű illetményre lesz jogosult. Van-e lehetőségünk számára a korábbinál magasabb illetmény megállapítására is, vagy csak a korábbival azonos illetményre lehet igénye a köztisztviselőnek?

Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál jelenleg a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, ám a nagy munkateher miatt ez hosszú távon nem megoldás, ezért a jegyzői pályázat kiírását e hónapban tervezzük. Kérdésünk, hogy a pályázat kiírásakor csak a Ktv.-ben meghatározott illetményt jelölhetjük-e meg, vagy lehetőség van arra, hogy az előző jegyző részére megállapított illetményt határozzuk meg, amely magasabb összegű volt?

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?

Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?

Kérdés: Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?