116 cikk rendezése:
91. cikk / 116 Illetményeltérítés visszavonása
Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetményeltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
92. cikk / 116 Köztisztviselő illetményének eltérítése
Kérdés: Köztisztviselőnk alapilletményét 2011. március 1-jétől 2012. február 29-ig a Ktv. 43. § (4) bekezdése alapján eltérítették 13%-kal. 2012. január 1-jével – mivel az illetménye nem érte el az eltérítéssel együtt sem a garantált bérminimumot [298/2011. (XI. 22) Korm. rendelet] – kiegészítettük 108 000 Ft-ra. Kérdésünk, a 108 000 Ft illetményére rá kell még tenni a 13%-os eltérítést 2012. január 1-jével?
93. cikk / 116 Nem vagyoni kártérítés igénylése munkaügyi perben
Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?
94. cikk / 116 Személyiségteszt a munkaviszony létesítése során
Kérdés: Értékesítési területre keresünk munkatársakat, a felvételkor pszichológus által összeállított személyiségtesztet és gyakorlati tesztfeladatokat kívánunk megoldatni a jelentkezőkkel. Van-e ennek jogi akadálya?
95. cikk / 116 Személyhez fűződő jogokat sértő bizonyíték értékelése munkaügyi perben
Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munkaereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?
96. cikk / 116 Próbavásárlás
Kérdés: Áruházunk ún. próbavásárlás segítségével kívánja ellenőrizni azt, hogy munkavállalóink betartják-e azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek megtiltják a dohányáruk és a szeszes italok fiatalkorúak számára történő értékesítését. A próbavásárlásokra egy külső céggel kötnénk szerződést. Milyen kötelezettségeket kell e körben betartanunk a munkavállalóinkkal szemben?
97. cikk / 116 Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?
Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
98. cikk / 116 Vállalati üdültetés kölcsönzötteknek
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.
99. cikk / 116 Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége
Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
100. cikk / 116 Vezetői megbízás visszavonását követően megállapítható illetmény
Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban egy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőnktől a vezetői megbízást visszavonjuk. A Ktv.-nek megfelelően felajánlunk neki egy másik munkakört, amelyet az előzetes megbeszélések szerint el is szándékozik fogadni, ezért hat hónapig még a korábbi illetményével azonos összegű illetményre lesz jogosult. Van-e lehetőségünk számára a korábbinál magasabb illetmény megállapítására is, vagy csak a korábbival azonos illetményre lehet igénye a köztisztviselőnek?
