Szakszervezeti minőség igazolása

Kérdés: 150 főt foglalkoztató cég vagyunk. A közelmúltban kaptunk egy levelet, amelyben egy számunkra ismeretlen szakszervezet jelezte, hogy bizalmi csoport alakult nálunk, és ennek vezetője egyik munkavállalónk. Hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban működik ez a szakszervezet, és hogy kik a tisztviselői?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet mint társadalmi szervezet olyan önkéntesenlétrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabálybanmeghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljánakelérésére szervezi tagjai tevékenységét [Egytv. 3. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az ítélkezési gyakorlat alapján a rendkívüli felmondásindokául megjelölt kötelezettségszegést, jelen esetben a téves utalást amunkavállaló elkövetéskori munkaköre, beosztása és szakismerete alapján kellmegítélni. Figyelembe kell venni a munkaszervezetben betöltött helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződést a kérdésben foglaltak esetén akkorszükséges módosítani, ha a változás következtében a munkahely és a lakóhelyközött naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazásideje másfél órával nő. A tíz éven aluli gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Idegen nyelvű munkaszerződés

Kérdés: Lehetséges-e, hogy magyar anyanyelvű munkavállalónkkal idegen nyelven (pl. németül) kössünk munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely amunkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok és megállapodások nyelvétmeghatározná. Ebből arra lehet következtetni, hogy elvileg lehetőség van arra,hogy a magyartól, illetőleg a munkavállaló anyanyelvétől különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Rosszul kiszámolt fizetés?

Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk, első lépésben mindenképpen a munkáltatóvalegyeztessen. A munkáltatót egyfelől terheli az a kötelezettség, hogy a törvénynek(és ha van, a kollektív szerződésnek), illetve a munkaszerződésnek megfelelőenállapítsa meg a munkavállaló munkabérét. Másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szövegezéséből következően a szülőket illeti meg az alehetőség, hogy eldöntsék, gyermekük, gyermekeik után melyikük veszi igénybe apótszabadságot. Ez a szülők szuverén joga, döntésüket a munkáltató kötelestiszteletben tartani. A munkáltató a bejelentést köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (1) bekezdése értemében a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni. E kötelezettség alapján a munkáltató és amunkavállaló kötelesek egymást tájékoztatni minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása

Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A nem megfelelő időben közölt munkaidő-beosztás esetén semtagadhatja meg a munkavállaló a munkavégzést. Ez következik egyrészt amunkavállaló általános együttműködési kötelezettségéből [Mt. 3. § (1) bek.],másrészt a rendelkezésre állási kötelezettségéből [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Üzemitanács-választás – vita kezdeményezése szakszervezet hiányában

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 54. §-a szerint, ha az üzemi tanács jelölésével, aválasztás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, 5napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére amunkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Terhesség elhallgatása munkáltatói rendes felmondás közlésekor

Kérdés: Munkavállalónknak rendes felmondással szüntettük meg a munkaviszonyát, ezt követően – a felmondási idő első napján – bejelentette, hogy a felmondás jogellenes, mivel áldott állapotban van. Arra a kérdésünkre, hogy tudott-e erről aznap, amikor átadtuk a rendes felmondást, igennel válaszolt. Önök szerint valóban jogellenes a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében amunkáltató a terhesség időtartama alatt nem szüntetheti meg rendes felmondássala munkavállaló munkaviszonyát, ha ezt mégis megteszi, a rendes felmondásjogellenes lesz. Noha az ítélkezési gyakorlat a terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
10
11
12
13