Idegen nyelvű munkaszerződés

Kérdés: Lehetséges-e, hogy magyar anyanyelvű munkavállalónkkal idegen nyelven (pl. németül) kössünk munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely amunkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok és megállapodások nyelvétmeghatározná. Ebből arra lehet következtetni, hogy elvileg lehetőség van arra,hogy a magyartól, illetőleg a munkavállaló anyanyelvétől különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Rosszul kiszámolt fizetés?

Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk, első lépésben mindenképpen a munkáltatóvalegyeztessen. A munkáltatót egyfelől terheli az a kötelezettség, hogy a törvénynek(és ha van, a kollektív szerződésnek), illetve a munkaszerződésnek megfelelőenállapítsa meg a munkavállaló munkabérét. Másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szövegezéséből következően a szülőket illeti meg az alehetőség, hogy eldöntsék, gyermekük, gyermekeik után melyikük veszi igénybe apótszabadságot. Ez a szülők szuverén joga, döntésüket a munkáltató kötelestiszteletben tartani. A munkáltató a bejelentést köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (1) bekezdése értemében a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni. E kötelezettség alapján a munkáltató és amunkavállaló kötelesek egymást tájékoztatni minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása

Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A nem megfelelő időben közölt munkaidő-beosztás esetén semtagadhatja meg a munkavállaló a munkavégzést. Ez következik egyrészt amunkavállaló általános együttműködési kötelezettségéből [Mt. 3. § (1) bek.],másrészt a rendelkezésre állási kötelezettségéből [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Üzemitanács-választás – vita kezdeményezése szakszervezet hiányában

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 54. §-a szerint, ha az üzemi tanács jelölésével, aválasztás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, 5napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére amunkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Terhesség elhallgatása munkáltatói rendes felmondás közlésekor

Kérdés: Munkavállalónknak rendes felmondással szüntettük meg a munkaviszonyát, ezt követően – a felmondási idő első napján – bejelentette, hogy a felmondás jogellenes, mivel áldott állapotban van. Arra a kérdésünkre, hogy tudott-e erről aznap, amikor átadtuk a rendes felmondást, igennel válaszolt. Önök szerint valóban jogellenes a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében amunkáltató a terhesség időtartama alatt nem szüntetheti meg rendes felmondássala munkavállaló munkaviszonyát, ha ezt mégis megteszi, a rendes felmondásjogellenes lesz. Noha az ítélkezési gyakorlat a terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

GYES-en lévő munkavállaló – szerződés másik munkáltatóval

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A feleket a munkaviszonyban terheli az együttműködési kötelezettség(Mt. 3. §). Így a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során amunkáltató és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinekmegfelelően, kölcsönösen együttműködve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Álláskeresési járadék elévülése

Kérdés: Álláskeresési járadékra voltam jogosult, de jelenleg már munkaviszonyban állok. A munkaügyi központ megkezdte a támogatás folyósítását, de külföldi tartózkodásom miatt nem tudtam felvenni az álláskeresési járadék folyósítási idejéből fennmaradó háromhavi összeget. Meddig vehetem fel az álláskeresőként engem megillető járadék elmaradt összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 54/A. §-ának (2) bekezdése alapján az esedékessévált és fel nem vett ellátást – így az álláskeresési járadékot is – azesedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Természetesen ez azegyéves elévülési idő csak a már esedékessé vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
10
11
12
13