122 cikk rendezése:
111. cikk / 122 Rendes felmondás – a munkavállaló meghallgatása
Kérdés: Az Mt. 89. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mikor kell erre a meghallgatásra sort keríteni? Kell-e erről írásbeli feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készíteni?
112. cikk / 122 Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
113. cikk / 122 Betegség kezeltetése munkaidőben – kötelező orvosi vizsgálat?
Kérdés: Munkaidőben rendszeres orvosi ellenőrzésre jár cukorbeteg munkavállalóm. A diabetológiai ambulancián kéthetente/havonta sokszor egy egész délelőttöt eltölt. Valóban mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, és jogosan tart igényt a kieső időre járó távolléti díjra?
114. cikk / 122 Munkabér vagy versenytilalmi ellenérték?
Kérdés: Egy informatikai cégnél szeretnék elhelyezkedni, de a munkaszerződés egyik passzusát aggályosnak tartom. Eszerint, ha megszűnne a munkaviszonyom, öt évig nem mehetnék el másik ilyen céghez dolgozni, és ezért a havi munkabérem egy részét tekinti fizetségnek a munkáltató. Én úgy tudtam, ilyet csak külön pénzért írhat elő. Aláírhatom-e így a szerződést?
115. cikk / 122 Tanulmányi munkaidő- kedvezmény – a munkavállaló átcsoportosíthatja?
Kérdés: Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalóim számára előírhatom-e, hogy a tanulmányaik folytatásához szükséges szabadidőt a vizsgákat közvetlenül megelőző 3 napban vegyék ki? Egyik dolgozó a múlt félévről megmaradt 15 nap tanulmányi szabadidejét a mostani vizsgaidőszakban kívánja igénybe venni, követelheti-e, hogy az "átmentett" szabadidejét most adjam ki számára, valamint megteheti-e, hogy korlátozás nélkül felhalmozza az említett szabadnapokat?
116. cikk / 122 Rendes felmondás – a keresőképtelenség időtartama alatt I.
Kérdés: Az egyik munkavállalótól rendes felmondás keretében kívántunk megválni. A felmondás átadására reggel került sor, ő hazament, és másnap elment orvoshoz, aki előző nappal (a felmondás napja) táppénzre vette. Most arra hivatkozik a munkavállaló, hogy felmondási tilalom alatt nem szüntethetem meg a munkaviszonyát, perrel fenyegetőzik. Kérdésem: a rendes felmondásunk tényleg tilalomba ütközik-e ebben az esetben?
117. cikk / 122 Rendes felmondás – a keresőképtelen betegség időtartama alatt II.
Kérdés: Különböző szervezeti átalakítások folytán több egység összevonására került sor, amelynek következtében azt rebesgették, hogy az én munkaköröm is megszűnik. A múlt hónapban munkaidő alatt a főnököm engedélye alapján gyógyszerfelírás céljából felkerestem a háziorvosomat, aki – tekintettel egy kisebb vírusos fertőzésre – e napon betegállományba is vett. Ezt követően visszatértem munkahelyemre, ahol még aznap a főnököm közölte velem a rendes felmondást. Az irodájában – mivel a felmondási idő kérdésében közöttünk vita támadt – a felmondásról szóló iratot nem vettem át, s kértem annak kijavítását. Ezt követően – tekintettel a betegségemre – hazamentem, s egy hétig otthon lábadoztam. Természetesen a betegségemről már aznap értesítettem a főnökömet. Betegállományom ideje alatt azonban postai úton kézhez kaptam a felmondási idő tekintetében kijavított rendes felmondást. Ha jól tudom, a munkáltató nem mondhatja fel a munkaviszonyt betegszabadság alatt. Tehetek-e valamit vagy bele kell nyugodnom a felmondásba?
118. cikk / 122 Szabadságkiadás – a munkavállalói igény figyelembevétele
Kérdés: Munkáltatónk egyáltalán nem veszi figyelembe igényeinket a szabadságok kiadásánál. Éves szabadságolási terv ugyan készül, de annak összeállításába semmi beleszólásunk nincsen. Nyilatkozni is kell, hogy mikor szeretnénk elmenni szabadságra, de soha nem akkor adja ki a szabadságot a munkáltató, amikorra mi kérjük. Mi védi a munkavállalókat a munkáltató önkényesen meghozott döntéseivel szemben?
119. cikk / 122 Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon – létrejön-e a munkaviszony?
Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
120. cikk / 122 "Elhallgatás" – mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?
