Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott vis maior tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Igazolt és nem fizetett távollét - és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszból: […]származó kötelezettségeinek teljesítésében. A munkáltató másfelől szabadon mérlegelhet, hogy ezt a nyilatkozatot elfogadja-e, esetleg kötelezi a munkavállalót, mutasson fel az érintett önkormányzat által kibocsátott igazolást arról, hogy a települést valóban érintette az árvíz. Kérdés ugyanakkor, hogy mit ért az Mt. ez esetben akadályoztatáson: szűken véve csak azt, ha a munkavállaló próbálkozása ellenére képtelen volt elmenni a munkavégzés helyére, vagy azt is, hogy ha az árvíz elleni védekezésben vett részt? Az árvíz elleni védekezés másként minősül-e, ha a munkavállaló saját vagy rokonai lakóháza, illetve az általa lakott település egyéb házainak védelme érdekében jár el, illetőleg akkor, ha egy idegen helyre keveredve önzetlen emberbaráti segítségnyújtásban vesz részt? Mindezekre a kérdésekre csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével, egyedileg lehet választ adni. Bizonyos, hogy ha a munkavállaló a töltés megerősítésében vett részt önkéntes munkában, még nem mentesíti az alól, hogy a munkáltatója felé az együttműködési kötelezettségét teljesítse, tehát - ha lehetősége van rá - jelezze, nem megy be a munkahelyé­re, vagy a munkáltatótól utasítást, esetleg szabadságot kérjen. Ha a munkavállalónak lenne lehetősége a munka felvételére, akkor a munkáltató erre utasítást adhat. A munkavállalónak ugyanakkor nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy házát, rokonai javait, vagy a települést, ahol él, saját munkájával is védelmezze akkor is, ha közvetlen életveszély nem áll fenn. Mindezen szabályok alapján általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a jog vis maior esetében - kizárólag Szerkesztőségünk értelmezése szerint - annak elhárítását fontosabbnak tekinti, mint a munkáltató gazdasági érdekét, hiszen a munkajogi szabályok is védik a munkavállalót, aki a vis maior elhárításában vesz részt, még ha ez a tevékenysége munkavállalói kötelezettségeivel összeütközésbe kerül is. Ilyen esetben tehát általában igazolt távollétről beszélhetünk. Ami a munkából való távollét díjazásának kérdését illeti: az Mt. 151. § (2) bekezdése nem sorolja fel az Mt. 107. § g) pontját a távolléti díjjal fizetett igazolt távollétek között, tehát vis maior esetében - munkavégzés hiányában - a munkavállalónak nem jár munkabér sem. A vis maior miatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 734

2. találat: Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló elháríthatatlan külső ok, ún. vis maior miatt nem tud, vagy csak jelentős késéssel tud a munkahelyén megjelenni, nem róható terhére a távollét. A kiesett idő pedig igazoltnak tekintendő, azonban a tájékoztatási kötelezettségből adódóan elvárható, hogy a távolmaradását előre, vagy mihelyt arra mód nyílik azonnal, a munkáltató tudomására hozzák. Az elháríthatatlan akadály miatti munkaidő-kiesés idejére a munkáltató ugyanakkor nem köteles semmilyen díjazást sem fizetni, így a munkavállalónak nem jár távolléti díj sem. Természetesen az Mt. lehetővé teszi a munkavállaló javára történő eltérést, akár a munkáltató egyedi döntése, akár a felek egyéni, vagy a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 627